A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: Az Általér vízpótlásának kérdései: tisztítsunk vagy hígítsunk?

U.

Á VÍZMINŐSÉG MÓDOSÍTÁSÁN" LEHETŐSÉGEI Bányavízzel történő hlgitás Mint arra már rámutattunk: ezzel a módszerrel az Általér vízminőségi problémsi nem oldhatók meg, és ez e célból történő karsztviz-kiemelés csak hátráltatja a karsztvízszint smugy is igen lassú regenerálódását. Az Általérbe .juttatott szennyvizek tisztitása i?em vitás, hogy végső kifejletként meg kell oldani, hogy ezek a szennyvizek olyan tisztítási folyamaton menjenek át, hogy az alattuk levő vizh«sználatokat már semmilyen mértékben ne zavarják. Ez a végső megoldás azonban az eddigi gazdasági rendszerből származó kötődések miatt mée; hosszú ideig váratni fog magára. Ugyanakkor az Általér vizminőségéDak javítása nem ttlr halasztást. Ezért — bár minden eszközzel a szennyvizek minél tel.lesebb tisztítására kell törekednünk — ideiglenes megoldásokat is kell keresni a vízminőség javításának érdekében. • A tatabányai tisztított szennyvíznek az öregtó alá történő vezetése Mivel az Általér vizminőség-gondjai között is kiemelt jelentőségű a tatai öregtó vízminőségének javitása, kézenfekvő megoldásként kínálkozik az egyik legjelentősebb szennyvíz-kibocsátónak, a tatabányai szennyvíztisztító-telepnek kikapcsolása az öregtó vízforgalmából. A tatabányai szennyvizet a tatai öregtó alá juttató nyomóvezeték megépítésének beruházási költsége 1990-es árszinten mintegy 126 millió ?t. A rendszerbe nem Illeszthető terhelések leállítása E tekintetben elsősorban a halgazdálkodás visszaszorítását illetve leállítását kell megemlíteni. A NSLYÉPTSHV terve: vizfelvezetés a Dunáról A megfelelő tisztítás nélkül bebocsátott szennyvizek miatt létrejött jelenlegi helyzetet a legújabb megállapodások szerint -.71 -