A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: Az Általér vízpótlásának kérdései: tisztítsunk vagy hígítsunk?

Vízkivétel Tats város Ivóvíz kutsaiból A tatai vízmű, kutjainak.teljesítménye a város növekedésével párhuzamosan emelkedett. Később a bányászati tevékenység miatt elapadt karsztforrások helyén is vizmükutak létesültek. Az 1951-ben még csak 0,8 m^/perc hozamú ivóviz-termelés napjainkra már 4,6 m^/perc értéket ért el és ezzel — a bányászatnál ugyan szerényebb mértékben — szintén hozzájárul 9 város alatt kialakult karsztviznivó alacsonyan tartásához. .A tatai források fennmaradásának esélye Vajon fennmaradtak volna-e a tatai nagy kársztforráaok, ha a bányászati vizszlntaüllyesztés nem következett volna be ? Srre a kérdésre ma már határozott nem-roel felelhetünk: a térségi ivóviz-igény és az ezt kiszolgáló ivóviz-klvétel növekedése magában is a források kiszáradását eredményezte volna. 6 t 1952-1971 között összesen 767.10 nr bányavizet emeltek ki a térségben. Ennek hatására süllyedt a vízszint Tata körül. 120 m alá, illetve emiatt apadtak ki a források. A jelenlegi ivóviz-felhasználás Tatabányán az alábbi: XIV/.A vizaknából 52,4 m^/perc XV/C " 15,3 összesen: 47,7 srVperc Ezenkívül Tatabányán kifejezetten ivóvízellátás céljára épült kutakból további mintegy 1 m^/perc hozamot emelnek. Ez a tatai ivóviz-kivétellel együtt összesen 53.5 m^/perc hozamot ed. Ha 1952-től 1980-ig csak ezt a vizmennyiséget emelték volna, ez ugyancsak 770.10® m^-t tett volna ki, tehát szintén elapasztotta volna a forrásokat. A csapadékhiányból eredő csökkenés Az ország más karsztvidékein /Keszthelyi hegység, Aggtelekihegység/ végzett részletes forráshozan elemzések, valamint az ország egész területén a csapadékmérő állomások adataira elvégzett beszivárgásl számitások szerint az utóbbi 18 évben mintegy 20 %-kal kevesebb volt a sokévi átlagos utánpótlódáa -.68 -