A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: Az Általér vízpótlásának kérdései: tisztítsunk vagy hígítsunk?

de a technológiai célra használt bányavízzel hordalék is kerül 3 tatai Öregtóba: 1950-56 között: 1.aillió E

5 1958-64 között: 0,5 Összesen: 1,5 millió A bányászat fellendülésével egyidőber^ Tatabánya városa is gyors fejlődésnek indul. .Mivel a fejlődéssel a csatornázás és 0 szennyvíztisztítás nem tud lépést tartani, nagytömegű tisztítatlan ipari és kommunális szennyvíz kerül a Galla patakon keresztül az Áltslérbe. 1960-tó

l megkezdődik ez ülepitőtavak sorának építése a Bánhidai tóba torkolló Síkvölgyi pstakon. 3z a tevékenység 8 zagyterek feltöltődésével párhuzamosan a mei napig tart. 1963-ba

n megépül a Bokodi hütőtó az Oroszlányi bőerőnü részére. Kivel az év túlnyomó részében nincs túlfolyása /a felülről érkező vizbozsQ elpárolog/, kikapcsolja az Általér vízgyűjtőjének felső részét. 1967-6

9: megépül az öregtó feletti utóülepítő.,iz eredeti kapacitás 450.000 m5, ebből 1986-ra már csak 200.000 marad. 1968-7

0: Kotrás a tatai öregtóban. Kivesznek mintegy 0,75 millió m^-t, tehát a hány ászat-okozta feliszapolódás felét. 197^

: s bányavizemelés maximuma, a bevezetett bányavíz higitó hatása ekkor érvényesül a legjobban. A bevezetett hozam a természetes hozam kétszeresét is meghsladja. 1985-8

6: kotrás a bánhidei hütőtavon, amely szintén feliszapolódik a lebegtetett hordalék hatására. / 1986: belép a bányák által létesített uj szénmosó, az iltalér lebegőanyag terhelése újra nő. Ugyanebben az évben leeresztik a Környei tavat, ez azóta nem funkcionál. 1987-8

8: Ujabb.kotrás a tatai öregtóban. -.66 -