A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KRISTÓF JÁNOS főelőadása: CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLESZTÉSE; ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK

Boglárlellei szennyvíztelep A II. régióban mind a Kelet, mind a Nyugat-i főgyűjtő rendszert kiépítették, igy a telepre érkezó szennyviz mennyisége meghaladja nyári időszakban a telep kapacitását. Ezért jelenleg folyik a 16 000 m3/nap-ra történő bővítés. Az uj biológiai tisztító egység tisztitástechnológiája a VOEST-ALPINE cég megoldásán alapszik. Ez mélylégbefuvást jelent kevert sugárral, melyben a turbófuvók által szállított levegót búvárszivattyúk által szállított szennyvízzel keverve juttatják be a levegőztető térbe. Badacsonytomaji szennyvíztelep Az 500 m3 tisztító kapacitással kiépített szennyvíztisztító telep intenzifikálása ugy történt meg, hogy a függőleges tengelyű rotorok helyett "SUPAIR" mélylevegóztetó rendszert építettek be, a foszfortalanitó reaktor kiegyenlítő tartályként homogenizálja a nyers szennyvizet. Valamint a tisztítás hatásfokát jelemző mérőberendezések lettek a műtárgyakon elhelyezve. Révfülöpi szennyvíztelep A nyári időszakban a szennyviz mennyisége meghaladjs az eredetileg kialakított telep kapacitását, igy 2 000 m3-es blokkal lett a telep bővítve. A műtárgyba a levegőbevitelt VOEST-ALPINE rendszerű kevertsugaras mélylevegóztetó rendszer végzi. Hódi János a MÉLYÉPTERV tervezője részletesen tájékoztat a szennyvíztisztítókban alkalmazott korszerű mélylevegőztetési eljárásokról. Megállapítja, hogy az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás technológiai alapfeltétele a biológiai rendszer megfelelő mértékű levegőztetése. Ez a müvelet az egész tisztítás energiaköltségének 60-80 %-át teszi ki. Ezért lényeges szempont tehát a megfelelő légbevivó rendszer kiválasztása. Ehhez azonban szükséges a legűjabb légbevivó rendszerek alapos ismerete. N -416 -