A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KRISTÓF JÁNOS főelőadása: CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS FEJLESZTÉSE; ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK

tartósabb hatást eredményez, de a szennyvíztisztítás szempontjából előnytelen lehet. Ugyanakkor a rövidebb hatású levegőztetéssel me1 lékhatásként megoldható a vegyszereK bekeverése és az átemelők tartalmának homogemzálása is. (A leülepedő és felúszó íázisok is potenciális rothadási gócok). A beavatkozások optimális mértéke a szennyvíz redoxpotenciáljának ellenőrzésével biztositható. , Tekintettel arra, hogy ma még nem zárható ki szippantott fekáli'ának a hálózatba üritése, vagy egyéb - nem tervezett - kedvezőtlen hatás (pl. üledékképzödés), fedővédelemként - főképp a laKott területeken lévő átemelőknél - szagtalanítókat is alkalmazni kell.' Ezek a berendezések a hálózatban lévő búzós gázok oxidációja révén oldják meg a problémát. (Megjegyzem, hogy a szaghatásokat korántsem csak az ammónia és szulfid okozza, hanem igen változatos szerves vegyületek. Aldehidek, észterek, és egyéb fehérjeszármazékok. Kénhidrogén már csak az anaerob bomlás előrehaladott állapotában jelenik meg.) A szagtalanítandó levegőmennyiség számítására egzakt összefüggések adhatók. Kisebb levegőtérfogat esetén a kezelés katalitikus égetővel, vagy vegyszeres abszorpcióval is megoldható. Nagyobb kapacitásokhoz azonban csak bioszűrők (tőzeg, komposzt) alkalmazását tartom gazdaságosnak. Fontos feladat a kedvezőtlen minőségváltozások megelőzése a szennyvíztisztítótelepek működése szempontjából is. Az időszakosan anaerob szennyvizek ugyanis gátolhatják a biológiai fokozat terv szerinti működését. Hasonlóan kedvezőtlen hatasú lehet egyes előkezelés nélküli ipari szennyvizeknek a tisztítótelepre való bejutása is. Ilyen esetre hoz fel példát Török Tiborné és Szentgyörgyi Ferenc székesfehérvári szennyvíztelep üzemeltetése kapcsán. N -412 -