A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GÁBOR: A rothasztott szennyvíziszap komposztálása

szalma előteremthető, tárolható és mozgatható lenne. Haug elveinek alkalmazása és a kisérletek közben nyert felismerés, miszerint az iszap már egy térfogatrésznyi szalma hozzákeverésével is alaktart tóan orizmázhat

ó, módot adhat az induló keverék szárazanyagtartalmának növelésére. 2.sz. komposztálási kisérlet Augusztus 2—án 60 m'' friss rothasztott iszapot kevertünk apritatlan szalmával úgy, hogy a szalma súlyaránya5-6 H körül alakult, ami térfogatarányban mintegy 1,1 szeres szalma fölösleget jelentett. -í iszapot itt szalmaágyra teritettük, majd ezt egy P75 POCLAIN tipusú földmunkagép tolőlappal összekeverte és a keverékből egy kb 3 m magas gúlát rakott. A megmintázott keverék szárazanyagtartalma ekkor 27 % volt, ami 10 nap alatt 43,5 H-ra növekedett. A saját tömemqétól összenyomód

ó iszap-szalma keverékből nagymennyiségű csurgalékviz távozik el, és ennek következtében a viz/szervesanyagtartalom hányadosa már a komposztáláshoz kedvező értékre módosul. . Az l.sz. kísérlethez képest felhasznált kb. 1/4 résznyi szalmahánva

d elégségesnek minősült a prizma gázanyagcseréjének fenntartásához. A gúlából készitett 1,3 m magas és 2,2 m széles komposztprizma hőmérséklete 4. napon 55 °C-ra emelkedett, és ez az 5. hét végéig tartó 60 °C feletti termofil fázissal tetőzött. (A kisérlet adatait a 2.sz. táblázat tartalmazza) A prizmát egy alkalommal történó utánnedvesités mellett összesen négy esetben forgattuk. A 9. hétéig zajló aktiv komposztálási időszak alatt a keverék szervesanyagtartalmának 45 H-a elbomlott, a - 309 -