A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TAMÁS JÁNOS: Agrár ökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója

Ezzel az iszapok lebegőanyag tartalma és víztartalma is jól hasznosulna. Az iszapok esetenkénti nagy mikroelemtartalmát is, speciálisan a befogadó terület és a termeszteni kivánt kultúra szempontja szerint kellene differenciáltan kijuttatni. A talajjavitó és a kondicionáló anyagok is felhasználhatóak lennének ily módon a szennyviz és szennyvíziszap elhelyezésében. A szállitás során a tisztítótelepen kialakitott kedvező összetételű, állapotú iszap minőségének megóvására kell törekedni. Az elhelyezés - hasznositás a jelenlegi feltétel rendszernél differenciáltabban kell, hogy történjen. A megengedhető határértéket differenciálni szükséges egyrészt a befogadó rendszer főbb elemei szerint - talajtípusokra - növényfajokra - állatfajokra. Másrészt legalább ajánlati szinten ezen csoportokon belül további differenciálásra lenne szükség az előnyök kihasználására, a veszélyek mérséklésére. A differenciálás lehetséges szempontjai lehetnek talajnál a CEC érték, agyagfrakció H-os aránya, pH. A Pb tartalom változását mutatja saját kísérleteinkben a 10-20-40 t/ha-os iszap szárazanyag talajba injektálása után humuszos homok és réti csernozjom talajon az 1.sz . táblázat. I.sz.táblázat Talajvizsgálatok eredménye 3 éves terhelést követően Terhelés mértéke Homok talaj (Pb-ppm) Csernozjom talaj (Pb-ppm) Kontroll 2 ,08 1,1 10 t/ha 2,9 9,6 20 t/ha 3,78 12,2 40 t/ha 6,4 ' 14,82 SZD 5 '-i 3 ,44 6,34 Átlag: 3,79 11,08 Jelentős differenciálódás lehet a növényfajok között, valamint növényrészek között is. Saját kísérleteinkben kukorica jelzónövénynél a nehézfémeket (kivétel a Mn) a gyökér akkumlálta, mig a vegetativ részek kevésbé és a legkisebb mértékben a genatativ részekben volt meg ez a felhalmozódás. ' - 301 -