A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

KALETA JÁNOSNÉ–KLING ISTVÁN–MOLDOVÁN JÁNOS: A vízminőség-szabályozási követelmények és érvényesítésük lehetséges módja a veszprémi Séd–Nádor csatorna vízrendszeren

még nem okoznak problémát. A mezőgazdasági' vízhasználatot, elsősorban halastői betáplálás, a magas ammőnium-koncentráció szők időintervallumban teszi lehetővé. A vízfolyás Papkeszi alatti szakaszán a vízminőséget a Balatonbői történő vízpótlás javította. 1.2.2. Veszprémi Séd - Nádor-csatorna A vízminőségi vizsgálatok alapján a Séd-Nádor-csatorna az ország legtúlterheltebb vízfolyása. Két-három, évtizede nyílt szennyvízcsatornának tekinthető. A Nádor-csatorna úrhidai szelvényében mért adatok alapján a vízfolyás III. osztályú a hagyományos kémiai komponensek szerint is. 1 A kritikus vízminőségi helyzetet azonban a mikroszennyező komponensek állandósítják. A. vízrendszert terhelő ipari kibocsátók mellett nem elhanyagolható a balatoni szennyvízkivezetés hatása sem. A szennyvíz teljesíti ugyan :a területi kategória paramétereit, de semmiképpen sem kedvező hatású a befogadóra. A Gaja-patak javítja a befogadó vízminőségét, ennek megőrzése fontos feladat. Szabályozási számításainknál a higítóhatást a jövőben is feltételeztük. 2. A VÍZPŐTLÁS ÉS VÍZKORMÁNYZÁS LEHETŐSÉGE A VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS ÉRDEKÉBEN 2.1. Vízpótlás lehetőséoe a Malom-csatorna esetében Az elmúlt évtizedek során jelentős vízhasználati jogot - elsősorban öntözési-és halastói betáplálási engedélyt - szereztek meg a vízfolyások közelében lévő gazdaságok. Tudvalevő, hogy a vízfolyás'Fejér megye legjobb mezőgazdasági adottságú területén folyik keresztül. Az igények kielégítésére korlátozott mennyiségben - 1990-ben még bizonyos kontingensig állami pénzeszközök terhére - rendelkezésre állt vízpótlás a Balatonból a Malom-csatornába. A pótolt mennyiség a vízigények kielégítésére és a minőség javítására csak részben volt elegendő. - 2o -