A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

oka, hogy az u; kisvállalkozások többsége a laza beépítésű peremkerület! lakéövezetekben kezdte meg tevékenységét és ez a tendencia erősödni latszik. Fokozódó problémát jelentene* az építkezések (főleg az elhúzódó beruházások) , amelyek a kisgépek növekvő alkalmazásával egyre terhelőbb hatásúak a környezetre. Növekszik a szórakozóhelyek (elsősorban a szabadtéri diszkók) 'elleni zajpanaszok száma is. A környezeti rezgések - amelyek járművek elhaladásakor és ipari üzemek, épitkezések egyes munkafázisai (kovácsműhely, cölöpverés) során keletkeznek - jelentős szánu panasz forrásai. A zajvédelmi követelményeket már a tervezés során érvényesíteni kell. Ez elsősorban a területrendezési tervek egyeztetésénél igen fontos, mivel hosszútávon csak így akadályozható meg a zajszint emelkedése. TALAJ A főváros talajának nehézfém szennyezettségét a Budapest Fővárosi KÖJÁL - felmérés jelleggel - 1983-1984. évben végezte. A vizsgálatot 1989-ben megismételték. A talajok nehézfém-tartalmára talajhigiénés normák hazánkban nincsenek érvényben, ezért az adatok értékeléséhez a "Szennyvizeihelyezési Szabályzat" alapján a következő megengedhető koncentrációk kerültek megállapításra: Kadmium 3 mg/kg Réz 100 mg/kg ólom 100 mg/kg Cink 300 mg/kg A vizsgálati eredmények alapján megállapítható,''hogy a fővárosi talajminták ólonmal a legszennyezettebbek. A minták felénél mértek a megengedhető koncentráció feletti vagy közeli ólom értékei; elsősorban a ! - 151 -