A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

Csé-- —°leten koltsé—ss • is jó megcicás, függ 9

~ "—& : cgacőkészses— tol." illetve a Cséri telep sorsától. A közeli' lakóterületek miatt ugyanis a telep illetve az itt folyó tevékenység nea kívánatos az itt élők számára. A de'Ipesti s z ennyví z i s zap összetétele alapján az érvényben lévő Szenryvt.zelheiyezési Szabályzatnak nem felel meg mezőgazdasági hasznosítás szempontjából. Ennek oka a vizgyűjtőterületi ipari tevékenység, illetve a szennyezőanyagok nem kellő mértékű visszatartása az ipari üzemekben. A délpesti szennyvíziszapok kísérleti mezőgazdasági hasznosítására (Pest megye) tanulmányterv készült, továbblépés azonban nem történt. Az Észak-budapesti szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapok ugyancsak a vízgyűjtő területen lévő ipari üzemek nem kellő mértékű szennyezőanyag visszatartása miatt szintén nem felelnek meg a mezőgazdasági hasznosíthatóság kritériumainak, rőt térségében átmeneti depónia épült, mezőgazdasági hasznosítás híján azonban egyszerű depóniaként hasznosult (kis befogadóképessége már kimerült). Az iszap kedvezőtlen minősége miatt végleges depónia megvalósítását tervezte a FCSM, a pénzügyi kihatások azonban meghiúsították a realizálást. Kényszermegoldásként a Csepeli lerakóra kerül az észak-budapesti szennyvíziszap, ez azonban nem megoldás. Hulladékkibocsátás Budapest ipari, mezőgazdasági és szolgáltató üzemeiben évente 8 millió tonna termelési hulladék keletkezik, amelyből 762.000 tonna minősül veszélyes hulladéknak. A fővárosban keletkező veszélyes hulladékból 520 ezer tonna I., 239 ezer tonna II. és 3 ezer tonna III. veszélyességi osztályba tartozik. A legnagyobb mennyiségben a galvánüzemi öblítővizek és olajos hulladékok keletkeznek. i - 144 -