A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
HULLAY GYULÁNÉ főelőadása: SZENNYVÍZELHELYEZÉS HATÁSA A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE
Ä Séd-Nádor vi zqyű jtfi n a .-terhelések növekedése 20-30 ';-ra tehető. Ez döntően a térség ipartelepi és nagyüzemi felelősségi körébe tartozik. Ilyen szennyezettség nem engedhető meg a vízhasznosítási igények miatt sem. A Séd-Nádor vízgyűjtőjével kapcsolatos Kovács Fsrencné ss Varca Róber t által összeállított, "Az ipari szennyvizek hatása a mezőgazaasági vízhasználatokra a Séd-Nádor vízrendszerén" című tanulmány, mely részletezi a vízrendszer vízmennyiségi, vízminőségi adatait, rögzíti a Séd-Nádor vízrendszerére engedélyszett vízhasználatok mennyiségi és minőségi igényeit. A dolgozat a társégben s legjelentősebb mértékadó ipari szennyvízkibocsátók befogadóra történő hatását elemzi, javaslatot ad az üzemi szennyvízkibocsátók javítását előidéző műszaki beavatkozásokra. Fő szennyezőíorrások: - Nitrokémia Ipartelepek, Salatonfüzfő Az összes kibocsátott szennyvízből 9-10 ezer m3/d mennyiségű toxikus szennyvíz, 13-14 ezer m3/d szennyvíz ásványi savakkal szennyezett. A-.tanulmány rögzíti, hogy a kritikus szennyeződéseket okozó üzemi technológiák módosításával a szennyvizek más úton való kezelésével a végső esetben az üzemi technológiák beszüntetésével leHet megszüntetni a szennyeződéseket. - Peremarton Vegyipari Vállalat Napi 3 ezer m3/d szennyvizet bocsát ki a Séd-Nádor vízrendszerébe, melynek fő szennyező komppnensei a nátrium és a fluor. 1991-92-ben savsemlegesítő és fluortalanító berendezés rekonstrukciójára kerül sor. - Nitrogén Művek RT. Pét A kibocsátott szennyvízmennyiségek 16-30 ezer m3/d, jellemző szennyező komponense az ammónia. A Nitrogénművek meglévő szennyvízkezelő berendezései, valamint az 1991-ben beüzemelés re kerülő új szennyvíztisztító telep stabil üzemeltetése mellett az ammónia-terhelés minimum 20-40 mg/l. lesz. Ez azt jelenti, hogy a Nádor-csatorna halászati célú vízhasználatát ez az ammónium érték kizárja. Öntözéses hasznosítás viszont lehetséges, mert a növények a 20 mg/l körüli ammónia-tartalomra még nem érzékenyek. - II -