A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

BENYÓ IMRE–JUHÁSZ MIKLÓS–SZABÓ KORNÉL: Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása

tartózkodási idővel 3-15l-kal magasabb szervesanyag lebontást lehet elérni. 6. A BIOGÁZ HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI í • • Az anaerob iszapstabilizáláskor keletkező biogáz olyan gázelegy, amelynek közel kétharmada metán, egyharmada széndioxid és kisebb mennyiségű hidrogént, kénhidrogént, oxigént és nitrogént is tartalmaz. 1 kg szervesanyag lebontásakor 750-1000 1 gázhozamra lehet számítani. A rothasztóba betáplált szervesanyagra vonatkoztatva ez az érték 400-500 l/kg. Az átlagos összetételű biogáz fűtőértéke 23.500 KJ/m

3 (5500 kcal/m

3). A példaként felsorolt tisztítótelepek nagy részén a biogázt tüzelőanyagként hasznosítják. A biogázt kazánokban elégetve melegvizet állítanak elő, s ezzel elégitik ki a telep hőigényét. Miután a hőigény évszakonként jelentősen változik, a nyári hónapokban a gáz nagy részét elfáklyázzák. A biogáz teljes körű hasznosításának egyik lehetséges módja, a gázmotoros hasznosítás. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhető és a motor hűtővizében, kenőolajában és kipufogógázában lévő hőenergia is hasznosítható. A mechanikai munka fúvók, kompresszorok hajtásával az eleveniszapos medencék levegőellátására vagy generátorok közbeiktatásával villamosenergia előállítására, a hulladékhő pedig fűtési célokra használható fel. 7. A BIOGÁZ KAZÁNHÁZI HASZNOSÍTÁSA A megoldás nem optimális, mivel a nyári időszakban a gázfelesleg elfáklyázásra kerül, téli időszakban viszont változó mennyiségű földgázpótlás lenne szükséges a telep teljes hőigényének fedezéséhez. 8. A BIOGÁZ HASZNOSÍTÁSA GÁZMOTOROKBAN Belföldi és külföldi cégektől kért ajánlatok mérlegelése után az osztrák JENBACHER WERKE által gyártott biogázzal és földgázzal is üzemeltethető belső- égésű motor került több helyre i - 132 -