A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

BENYÓ IMRE–JUHÁSZ MIKLÓS–SZABÓ KORNÉL: Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása

lágyítás költségévé

1 eqvütt is versenyképes a külső, melegvizes ellenáramú hócserelős rendszerrel. A Vízügyi Építőipari'Vállalat zsaluzati rendszere alkalmas a nagyméretű rothasztóknál szinte kötelező tojásalakú, kétszer görbült, utófeszített vasbeton héjjszerkezetű műtárgyak építésére is. A feszítés a víztornyok építésénél már alkalmazott Dywidag rendszerrel, merev feszítő rudakkal és csavaros véglehorgonyzásokkal lehetséges. Ezzel a szerkezettel irányoztuk elő a győri 7000 m^-es rothasztókat. 3. A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ISZAPKEZELŐ BERENDEZÉSEI A rothasztási technológiai vonal rövid ismertetése Az iszapkezelés berendezéseinek méretezése 60.000 m^/d szennyvíz tisztítása során keletkező iszapmennyiségek figyelembevételével történt. Az előülepítőkből leengedett kevert iszap (primer-szekunder) gravitációsan jut az iszapbekeverő aknán át a pálcás keverőkotróval ellátott elősűrítőbe. A besűrűsödött iszapot az iszapátemelő szivattyúk a hőcserélőkön keresztül az előrothasztókba nyomják. Az előrothasztóból gravitációs uton jut az iszap az utórothasztóba. Mivel itt sem fűtés, sem keverés nincsen, ilymódon az iszap és a vízfázis bizonyos mértékű szétválása következik be. A nagymértékben stabilizált iszap az utórothasztóból további sűrítés és a gázok kilevegőztetése céljából az elősűrítővel azonos kialakítású utósűrítŐbe kerül. Az iszap víztartalmának további csökkentése a jelenleg az ideiglenes centrifugatelepen történik. Későbbiekben'a már épülő végleges iszapvíztelenítő gépház fog szolgálni a víztelenítésre . Az iszapkezelés fontosabb adatai: Tervezett feldolgozandó iszap mennyisége 700 m^/d Tervezett feldolgozandó iszap sűrűsége 30 kg/m^ i - 128 -