A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

BENYÓ IMRE–JUHÁSZ MIKLÓS–SZABÓ KORNÉL: Az anaerob iszapstabilizálás és a biogáz hasznosítása

AZ ANAEROB ISZAPSTABILIZÁLÁS ÉS A BIOGÁZ HASZNOSÍTÁSA. SZÉKESFEHÉRVÁRI TAPASZTALATOK. Benyó Imre, Juhász Miklós - Szabó Kornél Mélyépítési Tervező Vállalat II.Komplex Közmű és Mélyépítési Iroda Fejér megyei Vízművek 1. BEVEZETÉS A nagyobb szennyvíztisztító telepek üzemeltetési költsége csak az anaerob iszapstabilizálás során keletkező biogáz hasznosításával szorítható le az állandóan növekvő energiaárak mellett az elviselhető szintre. A szennyvíz és az iszapkezelés valamennyi művelete több-kevesebb energiát igényel. Energiát fogyasztanak a mechanikai tisztítás gépei, átemelők szivattyúi, a biológiai tisztítás levegőztető berendezései, kotrói, szivattyúi és az iszapkezelés, elhelyezés berendezései is. Energiatermelés csak az anaerob iszapstabilizálás melléktermékéből, a biogázból lehetséges. Az anaerob iszapstabilizálás (rothasztás) előnyei azonban nem csak energetikai jellegűek. Rothasztásnál az iszap szervesanyagának mintegy a fele lebomlik, megszűnik a bűzös volta, mennyisége felére, harmadára csökken. Az iszapban lévő kórokozók, féregpeték és patogének közel 90%-a elpusztul és a maradék életképessége is gyengül. A rothasztott iszap minősége, szemben a nyersével, tartósan állandó jellegű, ami a víztelenítését nagymértékben megkönynyíti, vegyszerszükségletét csökkenti. ! - 125 -