A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

A hel-zetet tovább súlyosbítja egy újonnan felbukkant speciális hazai közigazgatási abszurdum. Ez pedig a "vármegye-szellem", amely "a mi megyénk nem lesz a másik szemétdombja" demagógia alkalmazásával mesterségesen újabb sziklákat gördít a szennyvíziszap és a veszélyes hulladékok kezelésének útjára. A kiindulást meg lehet teremteni szakmai alapokkal, a megfelelő időben és módon végrehajtott tudatformálással, megnyeréssel (és nem meggyőzéssel). A helykiválasztás alapelve, hogy csak olyan területeket szabad figyelembe venni, amelyeknél minimális a környezetvédelmi, egészségügyi és társadalmi hatás. Míg a műszaki technológia célja, hogy bármely helyen elősegítse a biztonságos működtetést, megelőzze a baleseteket és foglalkozási betegségeket, addig az értékelésre szolgáló feltételrendszer elismeri az egyes helyek közötti természetes különbségeket. Ezért arra szolgál, hogy a lehető legjobb variációt válassza ki, ahol a károsító tényezők ellenőrzés alatt tarthatók, kevesebb a baleset, és kisebb a veszélyhelyzet kialakulásának valószínűsége A következőkben egy követésre méltó négylépcsős értékelő rendszert ismertetek a 3. és A. táblázatban összefoglalt szempontok szerint (amerikai minta alapján) 1. lépcső: a környezetvédelmi szempontból alkalmatlan területek kizárása az első lépcsőben ki nem zárt területek körében a kutatásra érdemesek megjelölése v a 2. lépcsőben kijelölt-helyek vizsgálata, a társadalmi hatás és további környezetvédelmi szempontok alapján az alkalmas terület kiválasztása érdekében a 3. lépcsőben kiválasztott területek értékelése és öszszehasonlítása további környezetvédelmi, területfelhasználási szempontok, valamint a közösségre gyakorolt hatás alapján. 2. lépcső: 3. lépcső: 4. lépcső: -.117 -