A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HULLAY GYULÁNÉ főelőadása: SZENNYVÍZELHELYEZÉS HATÁSA A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉRE

- A tisztított szennyvizek befogadói kisvízfolyások. Ennek következtében a felszíni vízminőségi állapot: - A jelentősebb vizek legtöbbje szennyezett, illetve a kisebb vízfolyások kissé szennyezettek, megfelelőnek csak a Balaton ill. a Marcal felső szakasza mondható. A vízminőségi igények szempontjából a térség súlyponti területei kiemelt vízminőségvédelmi besorolást kaptak, amelyek kijelölésének az volt a célja, hogy ezekre irányuljanak a vízminőségvédelmi intézkedések, és rendelkezésre álló anyagi eszközök. Az egyes jellemző felszíni vízgyűjtő területek vízminőségvédelmi szempontból az alábbiak szerint jellemezhetők: Balatoni vízgyűjt

ő kiemelt vízminőségévédelmi területéhez Keszthely- Tapolca-Fűzfő térsége tartozik. Tatai-tó vízgyűjt

őterületéhez Oroszlány-Tatabánya-Tata térsége tartozik. • 5éd-Gaja-Nádo

r vízgyűjtőterületéhez Herend-Veszprém- Balatonfűzfő- Mór- Székesfehérvár térsége tartozik. Egyéb területek: Tolna-Marcal-Cuha-Concó-patak a a Duna vízgyújt

őterületéhez tarozik. A vizsgált területekre eső Balaton vízqyűjó

n nőtt a KOI valamint az ammónium terhelés. Ezeken a területeken feltétlenül szükséges a csatornázás és szennyvíztisztítás további intenzív fejlesztése, a felszíni vízfolyások okozta terheléseknek csökkentése érdekében. Az Által-ér ví zqyű j tó

n a terhelések 20-30 'i-os növekedése várható, ami a befogadók kis vízforgalma és a jelenlegi nagy terhelés következtében súlyos vízminőségi helyzetet hoz létre az Által-érben és a tatai öreg-tóban. Ezzel a témával foglalkozik dr. Sárvári István tanulmánya. A szénbányászkodás következtében a 1970-es évek elejétől a tatai Öreg-tó körül és alatt fakadó nagy források végleg elapadtak, így az öreg-tó és Által-ér természetes vízutánpótlódása teljesen megszűnt. A vízhozam a tatai források elapadása ellenére kb. ugyanannyi, mint a bányavíz-emelések előtti időszakban. A természetes eredetű forrásvizek hiányzó mennyiségét most a különböző haználtvíz bebocsátások gyakran erősen szennyezett vize ill. a bánhidai tavon keresztül egy régi bányaaknából 30 m3/perc víz-