A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

TÖRÖK TIBORNÉ–MÉSZÁROSNÉ KISS EMERENCIA: A Közép-Dunántúl térségének ipari vízgazdálkodása

A vízbázis védelme megköveteli, hogy az elvezetésre kerülő szennyvíz csak megfelelő tísztítás után kerüljön a befogadóba. Az üzemet tisztítatlanul elhagyó szennyvíz nagyobbrésze a közüzemi szennyvíztisztító telepre jut, míg csökkenő a tisztítatlanul a befogadóba vezetett szennyvíz mennyisége. 1989-ben ezen mennyiség az összes szennyvíznek 4,0 H-t tette ki. Gondot jelent a nem megfelelő minőségűre tisztított szennyvíz befogadóba való vezetése, mely a kifizetett szennyvízbírs ág és bírságolt szennyvízmennyiség adataiból szintén csökkenést mutat, de még így is jelentős a környezetkárosító hatása. Iparág Szennyvízbírság összege rft/év 1985 1986 1987 1989 Villamosenergia ipar 44 99 vegyipar, építőipar 127. .371 104. .386 55.823 48. .157 kohászat, gépipar 3. .443 1, .052 . 1.442 1, .037 könnyűipar 4, .958 2, .229 2.541 4. .264 élelmiszeripar 734 1, .094 343 192 összesen: 136, .550 108. .860 60.149 53, .649 .A kifizetett szennyvízbírság összege a folyamatosan végzett vízminőségjavító intézkedések hatására csökkenő ugyan, de a bírságolt üzemek száma szinte változatlanul 17-19 db, mely a nagy ipari üzemek 50 H-t jelenti. 5. TÉRSÉG IPARI VÍZGAZDÁLKOOÁSI IRÁNYELVEK 5.1. Ví^fezletgazdálkodás_Kenpontjai A természetes felszíni vízkészlet, a tározott többlet, a bevezetett bányavíz és használtvíz összegezett értékét, mint hasznosítható vízkészletet összehasonlítva a vízfolyásokat terhelő vízkivételekkel pozitív eredményt kapunk. Ez azonban csak látszólagos. Ha a készletmódosítő tényezők közül nem vesszük figyelerrbe a bányavíz-bevezetéseket - melynek csökkenése és megszűnése várható - a mérleg pozitivitása nagymértékben csökken. - lo99 -