A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
hatása alig érezhető. A Dráv a magyar területet is érintő szakaszának 2/3-a állandóan, 1/3 csak időszakosan hajózható, teljesítőképessége azonban a hagyományos folyószabályozási lehetőségek maximális kihasználásával sem növelhető az elméleti kapacitás 15-20 H-a fölé. A Bodrogo n 50 km-es szakaszon biztosított a III. kategóriájú viziút. A Maro s alsó 25 km-e időszakosan hajózható I. kategóriájú feltételekkel. Többi vízfolyásun k szabályozott állapotában is csak kishajózásra használható. Vízlépcsőkkel duzzasztott, nagyhajókkal járható szakaszok vannak a Körösökön, a Sión, valamint a Keletiés a Hortobágy-Berettyó főcsatornán. A fentiekben vázolt helyzet javításának lehetőségeit vizsgálva mind a vízépítő mérnökök, mind a najózásí szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy folyószabályozási módszerekkel ma már csak lokális és átmeneti eredményeket lehet elérni, a viziutak teljesítőképessége éroemben kizárólag vízlépcsők építésével javítható. 3. A FOLYÓCSATORNÁZÁS MINT TÖBBCÉLÚ BERUHÁZÁS Bár a hajózási lehetőségeket - mint ez az előzőekből kiderült a folyócsatornázás jelentősen javíthatja, önálló beruházási célként csak elvétve jelenik meg. Az ókorban az öntözés és hajózás, a középkorban a vizimalmok, vashámorok és a tutajozás igényeit kapcsolták össze. Századunk húszas éveitől az Európában és Észak Amerikában megindult nagyarányú folyócsatornázás gazdaságossági számításaiban már tudatosan is együtt kezelik az olcsó energiatermelés, az ipari-, mezőgazdasági vízellátás, az árvízvédelem, hajózás és településfejlesztés kérdéseit. Amennyire nyilvánvaló, hogy egy ilyen jelentős beruházás csakis többcélú hasznosulás esetén lehet gazöaságos, éppúgy elképzelhetetlen, hogy az a célok egyeztetése és közös felvállalása nélkül valósuljon meg. A hazai folyócsatornázási törekvések eddigi legfontosabb tapasztalata, véleményem szerint, éppen az, hogyan tehet tönkre egy ágazatot - anyagilag és erkölcsileg egyaránt - a közös felvállalás hiánya. - 1 9o- -
