A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

Á Tiszán a jelenlegi hajózási igényeknek megfelelően csak nappal kitűzési rendszer üzemel. Az úszó és parti jelek, valamint a hidak, kompok, hajózsili­pek jelzései megegyeznek a Dunán alkalmazott nemzetközi jelzésekkel. Éjjeli kitűzés csak abban az esetben létesül, ha a hajózás forgalmi igénye azt szük­ségessé teszi. A kitűzési feladatokat 1 db 220 kW és 4 db 62 kW teljesitményű kitűzöhajóval látják el. A drávai hajóút kitűzése az egyezményeknek és a nappali hajózásnak megfelelő­en csak nappali jelekkel történik a magyar és jugoszláv kitűző szolgálatok részéről. Az úszó kitűzőjeleket a drávai viszonyoknak megfelelően alkalmazzák. A Oráván 2 db 62 kW teljesítményű kitűzöhajó dolgozik. A hajóútkitűzési tevékenység fejlesztése a forgalmi igényeknek megfelelően szükség szerint történik, figyelembe véve azt, hogy az utóbbi években már mo­dern kitűzőeszközök és jelzőberendezések állnak rendelkezésre. Magyaroszág viziútjait, kikötőit az 1. sz. melléklet mutatja be. A főbb viziútak műszaki paraméterinek vizsgálatát a VITUKI vonatkozó tanulmá­nyai tartalmazzák. Felhasznált irodalom: 1./ Kovács Dezső: A magyarországi folyók szabályozásának, a viziútak kiépíté­seinek helyzete és távalati fejlesztésének irányelvei. Vizi Közlekedés 1982/2 sz. 2./ Kovács Dezső: Hozzászólás Dr. Laczay István "Kisvizszintek változása a A Duna Komárom-Dunaföldvár szakaszán, különös tekintettel az elvégzett ipari kotrásokra" c. előadásához. Elhangzott az MHT Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1990. szep­tember 20-i előadóülésén. 3./ Dr. Nádas Péter: A dunai hajózási visztry* várható változásai. Közlekedéstudományi Szemle XLI. évf. 1. sz. 1991. január. V - 261 -

Next

/
Thumbnails
Contents