A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
A Dráv a vizi útja a jugoszláviai alsó szakaszán keresztül csatlakozik a Dunához; Barcsig II, feletti l-es kategóriájú. A folyó 0-198 folyamkilométer (országhatár 70 folyamkilométernél) szelvényei közötti szakaszán történő hajózásról 1975-ben a magyar és a jugoszláv kormány hajózási egyezményt kötött, majd 1976-ban szabályzatot irtak alá a hajózás feltételeiről, valamint a hajóút kitűzésének módjáról. Fenti vizi úton a közös szabályozások eredményeként kialakult mederviszonyok mellett kb. 400-600 tonnás uszályokkal az év r-integy 180-200 napján keresztül lehet hajózni, ami nappali hajózással évente kb. 1,0 millió tonna kapacitás jelent. A vizi út kihasználtsága alacsony, magyar részről vizügyi kőszállítás és kavicsszállitás, jugoszláv részről főleg kavicsszállitás történik 150-200 ezer tonna/év mennyiségben. A hajózási egyezmény értelmében gondoskodni kell a 0-198 folyamkilométer közötti vizi út hajózási viszonyainak fenntartásáról és javitásáról. A közösen végzett, illetve végzendő folyószabályozási munkáknak tehát a hajózási viszonyok ;neg javítása a fő célja. Folyószabályozási módszerekkel azonban Barcsig a II. kategóriájú, felette az I. kategóriájú hajóútnál kedvezőbb paraméterek előállitása nem gazdaságos, igy nem is célszerű. A közösen kidolgozott általános szabályozási terv ennek megfelelően irányozta elő a munkálatokat azzal, hogy a kiépités, illetve fejlesztés csak Barcsin történik. A Djurdjevác-Barcsi Vízlépcsőrendszer keretében a Barcsnál tervezett vizlépcső, illetve hajózsilip lényegében Vízvárig (198 folyamkilométer) biztosítaná a III-IV. kategóriájú vizi utat, továbbá az slvizi kotrás és az egyenletes vízhozam javítaná a hajózási viszonyokat a Sarcs-Szentborbás közötti szakaszon is. 1.2. a viziúthálózat tiszai rendszere A tiszai viziú t hidrológiai, morfológiai jellemzését és hajózási viszonyait egy e témakörben összeállított külön dolgozat részletesen ismerteti. Ezért itt csak a hajózási szempontból történő kszakaszolást soroljuk fel. A Tiszabecs-Vásárosnamény-Záhony (új szelvényezés szerint 745-685-628 folyamkilométer) közötti szakasz felső 60 kilométere, csak kishajózásra alkalmas vizi út. Vásárosnaménytól kezdve a szakasz nagyhajókkal csak időszakosan hajózható (I. kategóriájú). A Záhony-Komoró (628-609 folyamkilométer) közötti szakasz 400 tonnás (önjáró) uszályokkal már az év nagy részében hajózható (l-es kategóriájú). A Komoró-Dombrád (609-593 folyamkilométer) közötti szakaszon jelenleg időszakosan lehet hajózni (II. kategóriájú). - 1 9o- -
