A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére
kor a Táti ág vizszállitása a 100 mVs-ot is eléri és a beömlő szenynyezett patakok vize oly mértékben felhigul, hogy az ág vízminősége a főág vizminőségével közel azonos. 12. táblázat/ A Duna vizminősége 8 mintegy 120 km-es szakaszon lényegesen nem változik, a magyar és szlovák oldali potenciális és diffúz szennyezőanyag ternelések hatására kisr.értéküjkb. 6-10 H-os só és szervesanyagtartalom növekedés mérhető. A folyószakasz esési- és áramlási viszonyainak változása pedig az algásodás mértékét is befolyásolja, átlagosan 30 \-os növekedés mutathstó ki az algák mennyiségére utaló paramétereknél. A pangó állóvizi időszakban - különösen a hideg téli hónapokban III. osztályura romlik az ág vizminősége. A magas szervesanyagtartalmu rothato viZDen az oldott oxigén koncentráció a halak számára kritikus szint alá csökken, az aimónium-ion koncentráció pedig jóval a veszélyes koncentráció fülé nő. A viz nagy összes foszfor koncentráció értéke az ág külső eredetű foszfor terhelését jelzi. Ilyen kiegyensúlyozatlan vizminóség mellett esetenként szermyviz jellegű az ág, a vegetációs szakaszban pedig erősen eutrofizálódik, nagy termöképességü. A fitoés Zooplankton nagy tömegű, a viz politrofikus. A patakvizek vizminőségrontó hatásától nem érintett ágakban alacsony vizállás esetén is megmaradnak a Duna-vizre jellemző vízminőségi mutatók, igy ezek a területek kedvelt horgászvizek. 3.3.4 A_láti_ágrenüszer_mederüledékér« Az ágrendszerben végzett 1987 évi mederüledék vizsgálatok szerint / 1 /, ahová az Unyi- és Kenyérmezei patak vize nem jut el, a mederüledék dunai eredetű, összetétele közel megegyező a szigetközi mellékágak és a főmeder mederanyagának összetételével. Az Unyi patak torkolata előt t legyezőszerüen kialakult iszapmező minőségében a szervetlen mikroszennyezők feldusulása mérhető, de a nehézfémek egy része oldhatatlan formában közvetlenül a patak torkolatában kiülepedik. A Kenyérmezei pata k torkolatában laza szerkezetű iszap rakódott le, melynek szervesanyag tartalma nagy. A magas szervesanyagtartalmat nemcsak a közeli szennyviztisztitó telepről lesodródó elevenisazp okozza, hanem a Kőbányai Gyógyszerárugyár telepéről kikerült biológiailag nehezen bontható szervesanyagok, oldószerek. Az iszap nehézfém- 136 -
