A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

A szigetközi mellékágak szervetlen kémiai adottságai a íöághoz hasonlóak, igy a sótartalom és az ionösszetétel is ennek megfelelő. Azonoan a főágtól való elkülönülés mértéke szerint alacsony dunai vízállásnál az intenziv biológiai folyamatok maitt a kalcium-magniti um arány változhat. Mivel a főmeder felé szivárgó vizek ilyenkor a mellékágak vizpótlásában is résztvesznek, egyes helyeken pl. a Cikola szigeti ágrendszerben kissé nagyobb sótartalmú a viz, a talajból kioldódó ásványi anyagok miatt. A Duna-vizzel érkező tápeiemek koncentrációi a mellékágakban tág határok között változnak. /4. ábra/ Vízminőségi szempontból kedvezőtlen jelenség, hogy a mellékágak ammónium-ion koncentrációja ingadozik, esetenként az 1,0 g/m

3 I. oszt. határértéket is meghaladja, az átlagértékek pedig a főágban mért maximális koncentráció érték körüliek. Ugyanakkor a nitrát-ion jelentősen felhasználódik, a Bodaki és Ounaremetei ág vizében gyakran nem is mutatható ki. A foszfát-ion átlagos koncentrációja mindenütt kisebb mint a főágban, de az alsó szigetközi mellékágakban mért nagyobb koncentrációk az üledék foszfor tartalmának visszaoldódásából is eredhetnek. A gazdag vizi élőlény együttesek szervesanyag produktuma a kémiai oxigénigény /KOI^/ értékben is mérhető. A Bodaki ágrendszer holtágában és az Ásványi ágrendszer vízszállítástól távolabb eső részein a K0I

k-val mért szervesanyag koncentráció az alacsony vízállások idején általában meghaladja a 25 g/m

3 I. osztály határértékeit. Az algák mennyiségére utaló maximális klorofill-a koncentráció két-háromszorosa is lehet a főágban mért maximum értéknek az állóvizi körülmények miatt. Ennek alapján az étöblitődési időszakok kivételével a mellékágak eutrofizáltsági foka magas, általában eutrofikus- politrofikus állapot között változó, szemben a főágéval, ahol az algaszaporodást gátló tényezők /fény, hordalék, áramlási viszonyok stb./ komplex hatására az algásodási perióousok rövidebbek, ezért átlagosan mezo-eutrofikus állapot a jellemző. A mellékágak eutrofizálódását jelzi a viz oldott oxigén tartalmának szélsőséges változása is. A nagy algasürüségü vizben nappal oxigéntultelitettség lép fel, ugyanakkor az éjszakai oxigénfogyasztó folyamatok miatt a reggeli órákban jelentősen - 4-5 g/m

3 minimum értékre is - lecsökkenhet az oldott oxigén tartalom. - 133 -