A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

1. BEVEZETÉS A Szigetközi mellékágrendszerek vízminőség vizsgálatát 1976 évben kezdtük meg, majd az 1982-1984 között három éves megszakítás kivételével 1985 évtől rendszeres mérésekre került sor. A Táti Dunaág vizminóség vizsgálata is hosszú időre nyúlik vissza. .19721982 között havonként rendszerességgel majd 1989 évtől 2 hetenkénti gyakorisággal történtek vizminta elemzések. Ezen vizsgálati eredmények felhasználásával mutatjuk be a Duna mentén történt folyószabályozások és egyéb emberi beavatkozások hatását a mel? lékágak vízminőségére. 2. MELLÉKÁGAK ISMERTETÉSE 2.1 Szigetközi mellékárjrendszerek A Duna hordalékkúpján kialakult változékony kisalföldi folyószakaszon a hajózási viszonyok javítására az 1964 évben jóváhagyott szabályozási tervek alapján ujabb szabályozási munkák kezdődtek meg. 1966-1983 között épitési időszak alatt a Duna 1848-1816 fkm közötti szakaszán elvégezték az egységes partvonal kialakítását és mellékágrendszerek rendezését, belépcsózését. /2/ A partvonal magasságát - a hullámtér átlagos magasságának megfelelően Duna Bizottsági vízszint felett +3,0 m-ben épitették ki, ami a dunaremetei vízmércéi 550 cm-nek, Q * 3500 m^/s - vízhozamnak felel meg, célja a főmeoer vízveszteségének minimálisra csökkentése. A mellékágakat ugy rendezték, hogy azok az egységes partvonal szintjénél 1,0-1,5 m-el alacsonyabb bukókon keresztül az árhullámok levonulásakor a főmeder színtemelkedésével szinkronban kb. 10 óra alatt teljenek fel és feltöltődés után a mellékágakon jelentős vizszállitás ne történjen. E célból a mellékágakba csökkenő küszöb magasságú elzárás sorozatokat épitettek be, melyek feladata visszsduzzasztó hatásukkal az egységes partvonal állékonyságának biztosítása és a mellékágba jutó hordalék visszatartása. A mellékág szabályozási munkákat a Duna mindkét partján elvégezték a Bagoméri ágrendszer kivételével, ezzel a Duna főágának és árvízvédelmi töltése között lévő mellékágainak mai rendszere kialakult. A szigetközi oldalon a hullámtéren belül öt ágrendszert különböztetünk meg. Pontosabb adataik a következők: / 1. ábra, 1. táblázat / - 126 -