A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

2. ft vizveszélves eocén bányák működése és leállítása során szerzett tapasztalatok összegzése A térségi bányavizemelések natására megbomlott vizháztartási egyensúly védelme céljából az eocén program adta meg az első szabályozást, amikor az 1970-es évek végén. - a komplex vizvédelmi módszer kidolgozásával biztonságos, és viztiozamkimélö eljárások alkalmazását tette lehetővé, - s kiemelt vizek hasznosítására regionális vízellátó rendszerek épületek / TORV, BIRV /, - a 230 m3/min térségi limit rögzítésével gátat szabott a környezetkárosító vízelvonások további emelkedésének . A bányászati terhelés mellett egyre nőtt a vízellátási rendszerek karsztvizemelése, továbbá az ioegenforgalmi, üdülési, és gyógyászati cél

1' szivattyús termelésű melegvíz kutak vízhozama. Ezekhez a negativ hatásokhoz adódott hozzá a Dunántúli Középhegységben bekövetkezett tartós csapadékhiány is. A vizemeiések gyors és nagyarányú lecsökkentése után elindult feltöltődési folyamatot azonban a térségi egyéb vízkivételek lassítják, illetve kisebb térségekben le is állítják. A vizsgálatokat ezért ezekre a tényezőire, és a mindenkori hatásokra is ki kellett terjeszteni. 2.1. Az u.i térségi limit bevezetéséig kialaxult helyzet A nagyegyházi-, a csordakuti-, és a mányi vizemelés 1987-ben érte el a maximális 257 in3/min értéket, amelyhez 50 m3/'min hozamú ivóvíz célú tatabánvai és 10 m3/min értékű tatai vízelvonás is hozzászámítandó. Érmek hatására a karsztvizszintek elérték a térségben valaha is kialakult legalacsonyabb értéket : - 6 -