A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HULLAY GYULA–ERDŐS ATTILA: Bauxutbányák által kitermelt karsztvíz és annak hasznosítása vízellátási célokra bányák bezárása következtében előálló vízminőségmegóvási problémák

1. ELŐZMÉNYEK, RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Nyirád-Darvastó térségében található lencsés bauxit előfordulás kitermelése a felszínközeli készletek kimerülése után az 1950-es évektől kezdődően csak egyre fokozódó mértékű kartszvíz kitermelés mellett volt lehetséges. A kezdeti passzív víztelenítést, mely a bányaterekben fakadó vizek összegyűjtéséből, felszínre emeléséből állt, az 1960-as évek elejétől egyre nagyobb arányban kombinálták a több lencse együttes leművelését lehetővé tevő un. aktív vízvédelemmel. Az aktív vízvédelem a karsztvízszintek bányaműveletek alá süllyedését eredményezte. Ezen preventív vízvédelem hatásos és mára kizárólagos eszközének a nagyátmérőjű furt aknakutak bizonyultak, melyek a földalatti bányatérségektől függetlenül, a felszínről lettek lemélyítve a nagy szivárgási tényezőjű vetőzónákra. A bányászati műveletektől térben elkülönített víztelenítő rendszer ivóvíz minőségű vizet hozott a felszínre, melynek hasznosítására regionális vízellátó rendszerek épültek vízpótlási, vízellátási célból (1., 2. ábra). A vízpótlási igény a nyirádi bányavízemelés depressziójának várható nagy kiterjedése és a helyi vízbázisok elapadása miatt merült fel. A kitermelt nagy mennyiségű és jó minőségű karsztvízre települt regionális vízellátó rendszerek: - Nyugat-Balatoni RV - Nyirád-Ajka-Pápa RV - Sümeg térségi RV Ezeknek a regionális vízműveknek a vízbázisa a bányák bezárása után is a vízellátásba bekapcsolt nagyátmérőjű aknakutak. A Nyirád-Darvastói vízkiemelés depressziója a Hévízi-tó forráshozama csökkenését, a víz hűlését eredményezte. A további romlás megakadályozása, a helyzet megváltoztatása halasztást nem tűrt, ezért Kormányhatározat született 1989. április 20-án. A határozat értelmében 1990. június 30-ig Nyirád-Darvastó térségében folyó bányaművelést meg kellett szüntetni. Továbbá gondoskodni kellett a bánya vállalatnak a művelés befejezése után - a bánya felhagyással egyidejűleg - a vízminőség megóvásáról és a bányászkodás időszakára jellemző 220 m"Vp vízemelés megszüntetéséről 1990.' december 31-ig. Ezt követően csak - az engedélyezett mértékig vízellátási célokat szolgáló vízemelésre van lehetőség. Ez a dolgozat a vízfelengedés műszaki megoldását, a vízminőségre gyakorolt hatásának a prognózisát mutatja be, továbbá a vízfelengedés első néhány hónapos időszaka tapasztalatait értékeli a vízszolgáltatás szempontjából. - 79 -