A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

HORISZT GYÖRGY–DR. BÖCKER TIVADAR: A karsztvízrendszer visszatöltődésének elemzése 1990–2000 között a Dunántúli-középhegység területén

- 1950-től kezdődően a vízszintmegfigyelő helyeket. A prognózishoz a vízhozamadatok a következő forrásokból származnak: - a bauxitbányászatra vonatkozóak a MAT-tól - a szénbányászat részéről a K3FI-től - az érc- és olajbányászatiakat a jelenlegi trend meghosszabbításával vettük fel, - vízművekkel kapcsolatosakat az 1986-ban készült "DK komplex környezeti hatásvizsgálat" anyagából állítottuk össze. A beszivárgás

t határcsapadék módszerrel,a csapadékmérő állomások adataiból számoltuk az 1935.-1984.évek 50 éves átlagával, különböző korrekciók figyelembe vételével. Az 50 éves átlagos beszivárgást az l.az. ábrán mutatjuk be. Az ábrán jól látszik a Középhegység legnagyobb beszívárgású területe, a Borzavár-Bakonybél-Farkasgyepű vonalon. A beszivárgás alakulását 10 éves periódusokban is megvizsgáltuk. Eredményül azt kaptuk, hogy a periódusokat figyelembe véve 1965-1984 között összesítve 25 % volt a beszivárgás hiány. Az 1985-1990.években ez még további 15 %-al növekedett. A főkarsztvízszint

e

t egy-egy elemközéppontra a bányászat megindulá^£ÍÍ4í. "eredeti" nyugalmi és az 1990. január 1. állapotra határoztuk meg. A térképek szerkeztéséhez elsősorban a források fakadási szintjét használtuk fel, majd azokat kiegészítettük a 3auxitkutató Vállalat, a VITUKI és a bányák dokumentációs adataival. A vizsgálati adatokból és gyakorlati tapasztalatból megállapított vízszállítóképeasége

t térképre víve megállapítható, hogy a jó vízszállítóképességű területek inkább szerkezeti vonalakhoz, valamint azok kereszteződéséhez kötődnek. Hasonló módon szerkesztettük meg a tározási-, illetve hézagtényez

ő értékeit bemutató térképet. A magasabb értékek a - 69 -