A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

CSEPREGHY ANDRÁS: A kartszvízszint várható alakulása 2000-ig a Dunántúli-középhegység északkeleti részén

A további

afcban hegys^genkénti bontásban röviden áttekintjük — az észlelőkutak mért vízszintjeit is fi gyei embevéve —a modellvizsgálatok eredményeit a középhegység EK-i részében. 5.1. A Vértes- és Gerecse-ha. környéke A bányavízemel és okozta depressziók együttes hatására az el mill t 20 évben a karsztvízszint mintegy 30 m-t süllyedt, így Jelenleg 95-105 m körül húzódik. Az elmtilt 10 év fokozott víztelenítési tevékenységének hatása a tatabányai medencében 3-4 m/év-es. a vízkivételi centrumok közelében ÍO m/év-es nyomáscsökkenést okozott. Az előrejelzések alapján a Vértesben, a megindult visszatöltődés eredményeképpen SOOO-re az 1980-as évek eleji vízszintek visszaállására /115-120 m/ csak az 1-2. változat megvalósulása esetén lehet számítani. Maximális bányavízemelés esetén a mányi medencében 90 m alatti. Nagyegyházán és Tatabányán ÍOO m körüli vízszintek várhatók, ami az utóbbi területeken mintegy 30-3S m-es nyomásemelkedést Jelent. /

S.ábr

t/ \ Dorog- Esztergom környékén ha a lencsehegyi víztermelés 2000-1 g csak 30 mVmin-re növekszik, /

^.ábr

a 1-2. vált./ a karsztvízszintek 100-105 m-re emelkednek. Ettől Ny-ra. Nyeraesujfal utói Gyermely - Tarján vonaláig 105-110 m-es vízszintek várhatók, míg a Dorog - Tatabánya vonaltól távolabb fekvő területeken Tata, valamint Budajenő térségében HO m fölé emelkedik a karsztvízszint. A maximális vízemelési változat esetén 1995 után. Tatabánya, Tata térségének kivételével, a területen mindenhol ujabb nyomáscsökkenés várható. ami Dorog térségében kb. a Jelenlegivel egyező, Zsámbék környékén pedig lényegesen alacsonyabb vízszinteket eredményez. 3.2. A Pllls-ho. környéke A középhegység EK-i végén a .Pilisben a Duna-völgy, mint erózióbázis közelsége determinálja a karsztvízszint termé-