A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZŰCS JÓZSEF: Bányavízemelés mennyiségi és minőségi problémáival kapcsolatos tapasztalatok Dorogon

A bányaművelés nagy részének ideje alatt a nyugalmi karsztvízszint a területen a +13G-as szint körül voüt. A jelenlegi karsztvízszint 35 m-rel alacsonvabb. A vizszint süllyedése alatt az elárasztott bányatérségekben tárolt viz arányos része ténylegesen a karsztviztárolóba áramolhatott amál inkább, rtuvel a terület egy részén a széntelep közvetlenül a mészkőre települt. A jelenlegi és egykori«karsztvízszint között tálálható mészkő nagy keresztmetszetű repedésein a viz szűrődéses tisztulás nélkül juthatott a mészköbe. A mészkő térbeli helyzetéből adódóan a tárolt viznek a nyugalmi viznivó közeli zónája is érintkezésbe került a karsztviztárolóval és a vizszint süllyedésekor abba szükségszerűen belekerült. Mindezek hatása azonban szerencsére ma az ivóvizben, nyomokban sem fedezhető fel annak ellenére, hogy a +70-es szinti megcsapolás nyilvánvalóan a vizbázis felé tartó vizáramlást hozott létre. Hasonló kedvező tapasztalatokról adhatunk számot másik két ivóviznyeró kút adatai alapján is. Sárisápon több mint 30 éve üzemelő karsztakna 500 m-es körzetében XII. akna 1970-ben, XIX-XX. akna pedig 1984-ben fulladt el úgy, hogy gyakorlatilag semmiféle anyag kimentésére nem volt lehetőség. A viz minősége a bányák "elúszása" után, és azóta sem változott. Dorogon XXI. akna területén belül van fúrt kút, melynek vízminőségében szintén nem okozott mérhető változást az akna 1986ban történő felhagyása annak ellenére, hogy a bánya nagyrésze is vizbetörés miatt került felhegyásra, vizminőséget óvó intézkedések lehetősége nélkül. A kedvező körülmények okának tisztázása mindannyiunk további feladatai közé tartozhat. Egyértelmű magyarázat ma még a szeren esés jelenségre tudomásom szsrint nincs. A tapasztalati adatok azonban azt mutatják, hogy a bányatérségekben tárolt viz szennyező veszélye szerencsére nem olyan nagy, hogy a vizbázis minőségét attól kellene elsősorban félteni. A folyamat megismerése céljából egyébként a Központi Földtani - 26 -