A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

MAUCHA LÁSZLÓ: A Balatonfelvidék karsztvízkészletének felülvizsgálata

A földtani viszonyok újbóli ellenőrzésével,valamint a beszivárgás kutatás legújabb lehetőségeinek figyelembevételével az alábbi uj eredményekről adok számot. A terület elhatárolása Nehézséget jelent a D-i Bakonytól való elhatárolás megállapítása,mert a felszínalatti vízgyűjtő határ vonalának kijelölése pusztán morfológiai és földtani viszonyok ismerete alapján nem lehetséges, azt csak vizháztartási eredmények figyelembevételével lehet megoldani. Elég jó egyezést kapunk a számított beszivárgásból és a forráshozam és termelési hozam méréséből kapott adatok között,ha a teljes terület határvonala a következő: Balaton-part Balatonfüzfő és Révfülöp között /Tihany levágásával/ , -Kővágóörs - Monostorapáti - Kapolcs - Vígándpetend - Pula - Nagyvázsony - Tótvázsony - Nemesvámos - Litér - Királyszentistván - Balatonfüzfő / lásd 1.ábrá

n a teljes vizgyüjtő határ vonalát/. A karsztos vízgyűjtő meghatározása A tároló beszivárgási felszínének meghatározásához a Lóczy Lajos által szerkesztett l:75.000-es méretarányú földtani térképet használtuk fel.Figyelembevéve a középső és felső-triász mészkő és dolomit,illetve a fődolomit felszínre bukkanó foltjait, valamint a miocén-koru mészkofelszín területet es eltekintve a Nagyvázsony környékén a felszínen található édesvízi mészkőlerakódásoktól - a megadott határon belül 107 km-re tehető a fenti módon definiált Balatonfelvidék teljes karsztos beszivárgási terUlete. A csapadékosság meghatározása A csapadékosság meghatározásához A területre eső alábbi öt csapadékmérő állomás adatait tekintettük mértékadónak: - 17 8 -