A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

LIEBE PÁL főelőadása: A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZHÁZTARTÁSA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁI

A hatvanas években a tapolcafői és attyamajori források apadtak el, s az áltálul táplált, korábban vízimalmokat is meghajtó kisvízfolyások váltak szárazzá. A bodajki karszttavat tápláló és környékbeli források elapadása a hetvenes évek elejére húzódott át. A hetvenes évekre esik a tapolcai Malom-tó hozamcsökkenése, majd a Tavasbarlang nagy részének szárazzá válása. Ma a Malomtavat szivattyúzással, mesterségesen táplálják. A Tapolca környéki karsztforrások hozamcsökkenése, a mederben fakadó karsztvizfeltörések elapadása miatt csökkent töredékére a Lesence-patak és az Eger-viz vízhozama.' Ebben persze szerepe lehet az utóbbi évtizedek csapadékszegény időjársának is, mint ahogy a vázsonyi Séd, vagy a Gerence-patak vizhozamcsökkenése esetében, amelyek a főkarszttal csak áttételes kapcsolatban vannak. A karsztforrásokhoz kapcsolódó kisvízfolyások, a karsztlápok kiszáradása jelentós természeti értékeket tett tönkre, a szennyeződéseket a lecsökkent vízhozam alig higitja, s a bányavizbevezetések is csak időlegesen jelentettek., vízhasznosítási szempontból előnyt, megszűnésük ujabb problémákat vet fel. /5/ A kisvízfolyások hozamcsökkenése a karsztos képződményeket harántoló medrü patakok egyes szakaszainak a depresszió miatt történt nyelővé válásával is magyarázható. A Gaja-szurdokban ezt hozammérésekkel is sikerült egy adott vízhozamtartományban kimutatni /l/ 3.2 A főkarsztviztároló nyomásosökkenésének hatása a peremréteg- és tala.jviztartö képződményekre. A nagymértékű nyomáscsökkenés az ötvenes években még 60 m^/ percre becsülhető réteg és talajviztartó képződményekbe, történő kiáramlást a hetvenes évekre megszüntette, illetve visszájára forditotta. A peremi - elsősorban felsőpannon és pleissztocén homokos képződményekben a nyolvana6 évekre 5-10 m-es vizszintsüllyedések alakultak ki, de ezt rétegvizadó képződményekből történt közvetlen termelés is okozta. i - 174 -