A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

IZÁPI GÁBOR: A középhegységi bányák felhagyásának vízminőségi következményei

1» A BÁNYÁSZATI VTZFELENGEDÉSEK ELŐ2MÉNYEI Az elmúlt években a Dunántúli-középhegységben több nagy bánya bezárására került sor, részben gazdasági, részben környezet védelmi, vizkészletgazdálkodási okok miatt» E bányák között találhatók az eocén-program keretében létesített három szén bánya - a nagyegyházi, csordakúti, mányi bánya -, valamint a rákhegyi- és nyirádi bauxitbánya. Mindegyik bánya jellemző sajátossága, hogy a bányászott nyersanyag a Középhegjraég fő karsztviztároló dolomitjára, mint feküre települt, helyenként védőréteg nélkül- Mivel a karsztvízszint eredeti állapotban 100-300 m-rel magasabban volt a nyersanyagtelepek szintjénél, jelentős mértékű vizszintsüllyasztésre volt szükség a bányászathoz* A korábban hagyományos passzív vízvédelem hb llett nem lehetett a feküvizveszély miatt a bányászkodáat végezni. Ezért az aktív vízvédelemre tértek át, amit vizvágatokból hajtott csapolófúrásokkal, ill. nagyátmérőjű aknakutakkal való eitottak meg. E vizvédelmi módszer következtében a bányák víztelenítése megoldódott, a karsztvíz szintje pedig regionálisan 50 - 100 m-rel is lecsökkent. A karsztvízszint süllyedése miatt Bzámos vizműforrás, vizműkút elapadt« Ezek pótlására a kiemelt, ivóviztisztaságú bányavíz egy részét ivóvizellátási célra használták fel, regionális rendszerek kiépítésével. A víztelenítő rendszerek általában a fejtések közvetlen köze-lében - néhány száz méteren belül - létesültek. A később vízbázissá vélt viztarmeltfhelyek minőségi védelmét a lokális depresszió által kialakított hidraulikai védelem és a magas vízhozam biztosította* A bányák bezárásával a bányászati célú vizemelés megszűnik* A vizemelés által kialakult depressziók visszatöltődnek, a le• fejtett bányaterek, bányavágatok vi * alá kerülnek. Az 1.ábra vázlatosan mutatja a vizfelengedés előtti és utáni hidraulikai képet./ A vizfelengedés után is szükséges azonban az ivóvíz célú víztermelés fenntartása a térségben- Kérdés azonban, hogy a felhagyott és viz alá került bányákban visszamaradó anyagok - 17 8 -