A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

II. Vízgazdálkodási követelmények - a fakasztott vizek minél nagyobb ivóviz min őségü arányának biztositása, - a kiemelt jóminőségű karsztviz ivóviz célú hasznosítása, - vizvisszatáplálási lehetőség megteremtése bányabeli, és külszini vízkezelő, vizeiosztó rendszer kiépítésével, III. Környezetvédelmi elvárások - a karsztvizrendszer minél kisebb mértékű terhelése a védőrétegek fojtó, és tömítő hatásának kihasználásával, - vizhozamkorlátozó módszerek alkalmazása lokális feszültségmentesítéssel, kózettömitéssel. 4.2. Mánv I/a. bányaüzemben alkalmazott vízvédelmi rendszer A széntermelés a karsztvízszint feletti területeken indult meg. Innen haladt a főfeltáró rendszer a 2 m/bar-nál nagyobb védettségű területeken a +55, majd a -32 mBí szinti fővízmentesitő telepek mélységéig. A lefelé haladó vágatok védelmére külszini vizemelő furólyukak létesültek. A szintes, és emelkedő vágatok, valamint a frontfejtések vízvédelmére bányabeli csapolófurások szolgálnak. A feszültségmentesítés hatékonyságának ellenőrzésére a víznyomás érzékelő és távadó hálózat segítségével történik. A fővizmentesitő telepben külön vízgyűjtő, elvezető és kiemelő rendszer létesült az ivóviz minőségű karsztviz, valamint a bányabeli ülepitésre szoruló bányavíz számára. A külszínen épülő elosztó rendszer lehetővé teszi a tiszta karsztviz elvezetését a BIRV regionális ivóvizhálózati csatlakoztatás felé, vagy a Strázsahegyen lévő vizvisszatápláló fúrásokhoz. - 12 -