A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. JÁKI REZSŐ: A nagyegyházi bányaüzem elárasztása során megoldott vízminőségvédelmi feladatok

Ola.

i : Az 5 figyelendő komponens legfontosabb tagja, mert a vizben való jelenléte a klórozás során iz-, és szaghatás romlást okoz. Az első 5 hónapban szabványszeriien 1 l-es vizmintán végzett elemzés során nem volt kimutatható. Ettől kezdve 5 literes mintából tö rtént a leválasztás és a CCL

4 estr. meghatározás, amikor is a koncentráció változás o,o-es 1.95 mg/l közötti volt. A MSZ 12.750/23-3 pontja szerinti vizvizsgálatra való visszaállás után a kőolaj, és származékainak mennyisége az előirt o,3 mg/l alatt maradt. Ezt támasztották alá a VITUKI, és a KOT KÖVIZIG által elvégzett mérések eredményei is. K0I

p

s: A határozatban előirt határérték 4 mg/l volt. Az H90. januárban mért értéke* minden esetben lo mg/l alatt maradtak, de néhány esetben kissé meghaladták a 4 mg/l -es nagyságot. A magyar szabvány védett rétegviz esetén 6 mg/l-ben adja meg a határértéket, és a lo-es nagyságot még tűrhetőnek tartja. Colifon

n : Az utolsó 10 mintában határérték alatti. Összes csir

a : A coliformhoz hasonlóan teljesült a határozatban előirt érték. A tisztitószivattyuzás hatását nyomon lehetett követni a Ca

2

+, Mg

2*, Cl" 2_ SO % a keménység, a fajlagos vezetőképesség alakulásában is. A karszt2vizre jellemző értékek közül az összes keménység az SQ, maradt a bányavízben magasabb, azonban ezek a vízminőséget nem rontják. A vizminőséget ellenőrző Me 46, Szári kut és N 57 fúrások értékeit vizsgálva megállapítható, hogy az alapállapotu karsztvizminőséghez képest a viz jósága nem változott, ami a triász karsztviz és az öregségi viz kapcsolatát kizárja. A Tatabányai Bányák Vállalat a vízminőség ellenőrző-, valamint a karsztvízszint érzékelő rendszert továbbra is működteti. | - 145 -