A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: A karsztvízkészlet helyi túltermelésének hatása; három budapesti vizsgálat

1. RÓMAI FÜRDŐ Az itteni termálviz-előfordulás a felszín alatt elhelyezkedő, környezetéből kiemelkedő, eocén és triászkoru kőzetekből felépített sasbércnek /borst/ köszönheti létét. 3zt a kőzet-testet vizzáró márga veszi körül. A sasbérc csúcsán, mintegy 16 m-re a felszín alatt, viszonylag kis területen hiányzik ez a vízzáró réteg, Így a vlz itt át tudta törni az iszapos-kavicsos fedőt és szabálytalan alakú tavat hozott létre, melynek fenekén fakadtak a langyos- források. A forrásokat még a rónaiak foglalták az Aquincuw-i vizvezeték céljára. A múlt században lőpormalmot hajtottak. Az 1900-as években e forrásokat magába foglaló tavat földgáttal vették körül, ennek belső oldalát kővel és fával burkolták. Ez lett a Római-fürdő első strandmedencéje. Üzemi szintek A tulfolyási szint 1958-lg 107,99 mAf. volt. 3kkor az egymást követő, az átlagosnál alacsonyabb beszivárgásu évek miatt — melyeknek hatásához a dorogi bányák növekvő vízkivétele is hozzájárult — e források hozama csökkent és a tó vizcseréje elégtelenné vált. A túlfolyó szintjét 107,45 mAf-re süllyesz-. tették, de 1959-ben a vízszint nár ezt a küszöböt sem érte el. A strand üzemelését le kellett állítani. A viz biztosítására a fürdő területén az FTI hidrogeológiai kutatást kezdett. Snnek során mélyültek a sasbércet feltáró fúrások is. A kutatások időszakában a tó túlfolyószintje változatlanul 107,45 mAf volt. A vízszintek a beszivárgás függvényében később újra enelkedtek /1966-ban a frissen elkészült forrásfoglalások fedlapjain át ömlött ki a viz !/, az átépítés során cégig ennél lényegesen alacsonyabb tulfolyószlntet állandósítottak. Azóta az aknakutakból gravitációsan ömlik a viz egy közös gyűjtővezetékbe, ahonnan viszont szivattyúval emelik át a vizet a medencékbe. - 119 -