A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZENTAI GYÖRGY főelőadása: A BÁNYÁSZATI VÍZTELENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉGBEN - DR. JÁKI REZSŐ: A Tatabányi Bányák Válalalt bányvízvédelmi helyzete, valamint a bányászat lehetőségei az új térségi limit bevezetése után

A medence belsejében a XIV/a., a XV/c vízaknák, és a XV/b Általér pótló fúrások, valamint Tata térségéoen az ottani vizemelések hatása miatt nem volt vízszintemelkedés. A Gerecse negység nyiltkarsztas területein a vízszintemelkedés a nagyegyházi leállás után 10 hónappal jelentkezett /Tardosbánya/. A régi eocén bányák depressziós tölcsérei a vizemelés leállításától számított 7 hónapban szűntek meg, s az utánpótlódás ezután a »80 mBf szintről fejtette ki visszatoltődő hatását. A rendszeresen végzett vizszintmérések alapján jelenleg a karsztvízszint emelkedéssel érintett terület a következő részekkel határolható körül : Szár Liget- Héreg-Bajna-Epöl-Zsámbék É. - Bícske-Úbarok. 2.3. A külszíni vízfolyásokban beállt változások A Mányi-, és csordakuti bányákból kiemelt ülepített bányavíz a Szent László patakon át jutott le a Dunáig. Ezen vízfolyás rendezése az eocén program keretén belül megtörtént, igv a csúcsban jelentkező 75 m3/min hozam levezetésére alkalmas volt. A megnövekeoett vízszintek m iatt jelentkeztek a környező mezőgazdasági termelőszövetkezetek eliszapolódási kárigényekkel, azonöan a jelzett igények minden esetben eltúlzottak voltak. A vizet nagymértékben használták nyaranta öntözésre, igy a vizemelés leállítása után bekövetkezett eredeti állapotban nagyobb gondot jelentett a víz megszűnte, mint az üzemelés közbeni magasabb szintek. Ugyanez a helyzet mondható el a nagyegyházi vizet elvezető Váli-vízre is. A Nagyegyházi Bányaüzem -13o mAf szinti szivattvukamrájából 2 furólyukon át 30 m3/min víz került a Tarján patakba, majd irmen a Galla patakon, és az Általéren át a tatai öregtóba. Ezt a vizpótlást a vízügyi hatóságok határozatban írták elő a TBV számára az Öreg-tó alatti felszíni vizfogyasztók vízigényének kielégítésére. A határozat jogi alapján a tatabányai bánya-, és ivóvizemelés tatai forrásrendszert elapasztó hatása képezte. Ettől a vizpótlástól várták továbbá azt is, hogy a tatai tó vízminősége újból sportolásra, és strandolásra alkalmas legyen. A nagyegyházi vizemelés leállítása előtt a TBV 2 db. 800 mm 0 -jü fúrólyukat létesített az 1978-ban vízbetörés következtében elúszott XV/b akna karsztvízszint alatti főgerin c vágatába, és az igy biztosította a 30 m3/min maximális hozamú vízpótlási kapacitást. A folyamatos üzemeltetés beindítása előtt 10-18-30 m3/rain értékkel megtörtént a próbaszivattyúzás, és a vizemelés karsztviztendszerre gyakorolt hatásának kimérése.