A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

öntöző gazdaságok csoportjaiban egyaránt, mint az aszályos évek átlagában, amikor az öntöző gazdaságok esetében a két szélső érték közötti különbség eléri a 15 gabonaegységet, de a nem öntöző gazdaságoknál a 18-at is, ami a nem öntöző gazdaságok aszályos évek átlagában elért hozamának közel 50 %-a. A közvetlen, néhány növény gabonaegységben kifejezhető hozamalakulásán túl, kitértünk a növénytermesztési termelési érték változásának a vizsgálatára is. Itt az egy hektár termőterületre vetített növénytermesztési termelési érték mutatóját használjuk. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a termelési érték évenkénti értéke nem változatlan áron lett figyelembe véve, tehát az aszályos évek mutatójának kialakításában szerepe van az évenkénti árváltozásnak is. De ennek ellenére a körzetek egymáshoz való viszonyítására illetve az öntöző és nem öntöző gazdaságcsoportok összehasonlítására mindenképpen használható mutatónak tartjuk, legfeljebb a bázis időszak és a vi-zsgált időszak egymáshoz való viszonyítása fogadható el fenntartással. Éppen ezért erről röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy az első két legkedvezőtlenebb csapadékellátottságú körzetben az aszályos évek átlagának fajlagos növénytermesztési termelési „rtékmutatója nem éri el az 1982. évi értéket, amiben az időszak kedvezőtlen csapadékellátottságának mindenképpen nem kis szerepe van, hiszen a többi kedvezőbb csapadékellátottsági körzetben a bázis időszak értékét meghaladja. Hangsúlyozzuk, hogy a folyó áras mutatóink esetében az eltérés, abszolút, illetve relatív nagysága nem csak a csapadékellátottságból adódó különbségeket tükrözi. Körzet 1982-ben Aszályos évek Eltérés Ft/ha átlagában,Ft/ha Ft/ha % 1 14917 14476 -441 97 2 14250 14122 -128 99 3 14910 16054 1144 108 4 13260 14504 1244 109 5 12471 13931 1460 112 6 10480 10633 453 104