A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

- 6 az arény 11 \, a kettes körzetben közel 9 A berendezett területből a megöntözött terület nagyságának alakulásáról csak annyit, hogy míg az országos átlag az 1982. utáni aszályos évek átlagában 60 % körüli volt, addig az egyes körzetben ez az érték meghaladta a 80 %-ot, a kettes körzetben pedig megközelítette a hetven százalékot, tehát jóval kedvezőbb az országos átlagnál. Mind ezeket előre bocsájtva szeretnénk bemutatni a továbbiakban az 1982. évet követő eddig értékelt több év átlagában, az^aszály vállalati hatását a különböző csapadékellátottsági körzetekben, illetve egy-egy körzeten belül az öntözés vállalati hatását. Bázis évnek, illetve viszonyítási alapnak az utolsó kedvező csapadékellátottságú évet tüntetjük fel. Az aszály körzetenkénti mértékének számszerűsítésére először az átlagos gabonaegység érték alakulásának bemutatására térünk ki. Az átlagos gabonaegység értéknél a körzet búza, árpa, kukorica, cukorrépa, burgonya, silókukorica, lucerna termésátlagából számított gabonaegység értékeket alkalmaztuk. Az átlagos gabonaegység érték körzetenkénti alakulása az alábt..: Körzet 1982-ben GE/ha Aszályos évek átlagában GE/ha GE/ha Eltérés 0, 'S 1 46,4 39,9 - 6,5 86 2 45,5 40,9 - 4,6 90 3 49,0 49,0 0,0 100 4 50,2 49,7 - 0,5 99 5 52,4 51,1 - 1,3 98 6 48,1 44,0 - 4,1 91 Az aszály miatti körzetenkénti területegységre jutó 1982-höz viszonyított terméskiesés nagyságára jellemző, hogy a 0 és a 6,5 GE érték között van, ami az 1982. évi hozam 14 %-át is eléri. Magyarország egyetlen körzetében sem tudta a