A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

- 2 Ezek előre bocsájtása után úgy próbálok eleget tenni feladatomnak, hogy mondanivalómat két problémakörre osztom. Elóször az ország különböző csapadékellátottságú körzeteiben lévő vállalatok növénytermesztésének alakulását mutatom be a hozamon és termelési értéken keresztül az 1983-87. éves aszályos időszakban. A gazdaságokat öntöző és nem öntöző gazdaságokra bontva teszek összehasonlítást egyrészt a két csoport között, másrészt az 19B2-es kedvező csapadékellátottságú év eredményéhez viszonyítva. Ezzel az ökológiai környezet egy elemének és az öntözésnek a növénytermesztésre gyakorolt hatását szemléltetem vállalati szinten. A másik problémakör - mellyel foglalkozom - a vízgazdálkodási beavatkozások gazdasági megítélésének rendszerszemléletű megközelítése. Ezt a szemléletet a szekció előadói közül többen is hangsúlyozzák. A gazdasági megítélés ilyen szemléletű megközelítésére egy módszer vázlatos bemutatására térek ki. 1. A mezőgazdasági vállalatok növénytermesztésének helyzete az 1980-as aszályos években különböző csapadékellátottsági körzet kben Az ökológiai tényezők közül a mezőgazdasági termelésre, a vízgazdálkodásra egyik legmeghatározóbb a természetes csapadékellátottság. A vízgazdálkodási beavatkozások közül az öntözést gyakran országos megítélésben is alábecsülik. Mondván, hogy a mezőgazdaságilag művelt területünk alig néhány százaléka öntözhető. Ez igaz, de az alacsony csapadékellátottságú körzetekben, az ott elhelyezkedő vállalatok gazdálkodásában messze több a súlya, jelentősége. E vándorgyűlés több előadója is foglalkozik az egyes ágazatok hozamalakulásával különböző vízellátottsági feltételek között (pl. Szőke Molnár L. 10.). Itt azonban azt kísérelem meg bemutatni - több éves vállalati adatsor feldolgozása alapján (Koczka J. -