A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései
- 13 térség stb.) valósul meg. Az előzőekben megfogalmazott elsődleges cél teljesülese a rendszerek működésére is kihat és a működés (gazdálkodás) eredményességét befolyásolja. Sőt azt is hozzá lehet tenni, hogy a beavatkozások hatását csak a rendszerek szintjén mérhetjük kézzelfoghatóan. E szemlélettel nyomon kísérve a meliorációs beavatkozások helyét a gazdálkodásban Old. 2. ábra) ) világosan látszanak a közvetlen és közvetett kapcsolatok, az oda- és visszacsatolások, az egyenkénti és egymáson keresztüli hatások . Azt is meg kell említeni, hogy ezen belül is más-más módon kell és lehet közelíteni az egyes beavatkozásokat, hiszen egyrészt hatásmechanizmusuk eltérő, másrészt az eredményben való konkrét megjelenésük különböző módon értékelhető. A problémát még tovább fokozhatjuk. A jelenlegi szemléletben és irányítási rendszerben ugyanis - véleményünk szerint nagyon helyesen - két új fogalom jelzi a meliorációs gyakorlatot, a térségi melioráció és a komplex melioráció fogalma. Ezekből az egyik gyakorlatilag a vállalatközi elkerülhetetlen kapcsolatokat takarja, a másik pedig azt"sejteti, hogy a melioráció kérdés komplexumának nemcsak egyes elemeivel és azok egyenkénti hatásaival kell számolnunk, hanem ezek együttesen és egymásrahatásukban jelennek meg a vállalatok, vagy a térség gazdálkodásában. Végezetül arra is utalnunk kell, hogy egyrészt a leírtak miatt, másrészt a melioráció speciális helyzeténél fogva (a föld, mint nemzeti vagyon termőképességének növelésére irányuló beavatkozás) mind vállalati, mind népgazdasági szintű kapcsolódások, összefüggések bonyolítják az objektív értékelést.
