A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. ENDRÉDI ISTVÁN: Felszíni vízminőség és a mezőgazdasági vízhasználat

Az éves értékelés rövid áttekintése: Az 1988. évben az öntözőrendszerek többségében az öntözés vízminőségi követelményeit alapul véve I. és II. osztályú volt a vizek minősége. A Dunavölgyi öntözőrendszereken belül a DTCs-DVCs Együttműködő rendszerben a Gyáli l.sz. főcsatorna vizének minőségét az összes oldott anyag tartalma, a szulfátion mennyisége, valamint az összes keménység nagysága határozta meg. A Sárviz-malomcsatorna-, a Kislángi-, a Sió balparti- és az Által-ér I-II, öntözőrendszer vize több komponens alapján is II. osztályú volt. A Tiszavölgyi öntözőrendszereken belül a Tiszalöki- és az Algyői- öntözőrendszer területén volt III. osztálynak megfelelő minőségű öntözőviz. így a Brassó-ér, a Zádonyi-csatorna, a Hamvas-csatorna, és a Fürj-ér, valamint a Gyálai-Holt-Tisza vizében a legtöbb komponens értéke meghaladta a II. osztály határértékét. 4. FELADATOK A vizminőség kedvező hatásainak kihasználására, a kedvezőtlen hatások /hozamcsökkenés, talajkárosodás stb./ megelőzésére, mérséklésére, vagy tűrésére a következő lehetőségek kínálkoznak /5/: az év elején a szétosztandó vízmennyiséget vizminőségi osztályonként is értékelni kell és ezt a felhasználóval is meg kell ismertetni, a viz felhasználhatóságának érdekében további célvizsgálatok végzése szükséges az ipari, kommunális szennyvízbevezetések alatt, rendkivüli vízszennyezések idején és megszűnése után, az öntözés megkezdése után ellenőrző /minősitő/ vizsgálatokat kell végezni. Ha a mintavételkor, vagy az értékelés eredményeként határértéket meghaladó, vagy veszélyee öntözési kockázatra utaló jeleket /alacsony vizhozam, rendkivüli vizszennyezés, enterális kórokozó, növényeken perzselődés, stb./ találnak, akkor további vizsgálatokat kell elrendelni és intézkedni kell az öntözőviz minőségének javi- 79 -