A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
VARGA CSABA–GROSKA LÁSZLÓ: Azbesztalanítá ivóvízből: módszertani útkeresés
Jelerleg az azbeszt ivóv<zhigiénés szempontú kutatásában az epyik legfontosabb feladat a rostok kimutatására olcsó, gyors és reábízható -ódszerek kidolgozása. Fontos lenne ugyanis minél előbb mennyiségi adatokat nyerni ivóvizeink azbesztrost tartalmára vonatkozóan, hiszen feltehetőleg sok helyen éppen a kezelt víz agresszivitása miatt alkalmaznak acélcsövek helyett azbesztcement vezetéket 2 3 2. ANALITIKAI VONATKOZÁSOK 2.1 Kvalitat-'v módszerek A jelenleg ajánlott azbesztkimutatási módszerek bonyolultak, hosszadalmasak és drágák, így rutinvizsgálatokra alkalmatlanok. Az infravörös spektroszkópiá s mérések a karakterisztikus -OH elnyelési sávok jelenlétén alapulnak. Ez a módszer azonban főleg krizotil méréséra használatos, mert amfibolok esetében számos zaviró hatás jelentkezik. A rostméretek eloszlására a módszer nem nyújt felvilágosítást 3 . A röntgend if frakci ó az összes azbeszttipust képes elkülöníteni, tutinvizssálatra alkalmas volna, de csak tömeget képes meghatározni . Számos próbálkozás történt a rostok fénymikroszkópo s azonosítására és számlálására. A különböző azbeszttipusok egyedülálló optikai-krisztallográfiai sajátságai lehetővé teszik a polariz ációs fénymikroszkópj a felhasználását kimutatásukra és elkülönítésükré. Az eljárás igen népszerű a levegőminták vizsgálatában 3 . 2.2 Kvantitatív módszerek A vízminták fénymikroszkópo s értékelése nem kielégítő, mert a rostok többségének mérete a láthatósági határ alatt marad. Fázi skontraszt mikroszkóp pal sem láthatók már az 5 /um x 0,125 yum alatti rostok, így mennyiségi vizsgálatra a módszer alkalmatlan 12 # Elképzelhető ugyan egy olyan modell, Tely alapján a fény- 5o4 -
