A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

LIPTAI EDIT–SAJGÓ ZSOLT–DR. SCHEUER GYULA: Veszprém aranyosvölgyi vízbázis védelmi rendszere

3.3 Hidrogeológiai védőövezet A hidrogeológiai védőövezetet a vízkészlet védelme érdekében két övezetre célszerű megosztani: egy fokozottabban védett, kisebb méretű belső egységre és egy kevésbé védett külső részre. A hidrogeológiai védőövezet kialakitásénak célja minden nagyobb területi és pontszerű szennyező forrás megszüntetése, illetve ujabb szennyező létesítmények telepítésének megakadályozása, továbbá a meglévő potenciális szennyező források fokozott ellenőrzésével jelentős vízszennyezés kialakulásának megelőzése. Belső hidrogeológiai védőövezet E védőövezet határát a nyomjelzéses vizsgálatok alapján meghatározott vizsebességekből számolt l-l 1/2 év elérési időhöz tartozó távolságban jelöltük nseg és tényleges helyét a terepen kitűzhető utakhoz, jellemző létesítményekhez igazitottuk. Kedvező adottságnak tekinthető, hogy e védőövezet területének döntő része erdő és parlag, mezőgazdasági tevékenységet nem végeznek, de néhány tényleges és potenciális szennyező forrá

s található a védőövezeten belül, melyek közül ki kell emelni a Tüzér u. mentén található - a térképen 4. számmal jelölt - Közúti Igazgatóság sótároló telepét, ahol évek óta tárolnak fedetlen területen ipari sót és ipari sót tartalmazó útszóró anyagokat. A szakvéleményben több korlátozó intézkedések végrehajtására tettünk javaslatot. Külső hidrogeológiai védőövezet A védőövezet határát a vizűtánpótlódási terület /3. ábra/ határával egyezően állapítottuk meg és tényleges helyét a terepen kitűzhető utakhoz, tereptárgyakhoz igazítottuk. A város szennyező hatása egy a jövőben sem megszüntethető adottság, azonban törekedni kell a jelenleginél kisebb szennyező hatás elérésére, amely az illegális szemételhelyezések megszüntetésével, a teljes csatornázottság kialakításával, a csapadékvizek elvezetésével, stb. jöhet létre. - 489 -