A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

felülete elég nagy ahhoz, hogy a viz szélcsendben is átkeveredjen. - A nappali és éjszakai hőmérsékleti és 0

2 telítettségi viszonyok szempontjából minimálisak a különbségek a tavak felszíne és legmélyebb /7 m/ pontjai között a 7 m-es mélységben mért adatok jó támpontot adnak az utánkctrés utáni állapot előrejelzéséhez. - A várható 2-2,5 m-es vizmélységnövekedés, nem akadályozza a tavak átkeveredését /Duna betáplálás + szél hatás/, nem változtatja meg a viz sótartalmát, növényi tápanyagellátottségát, illetve nem teremt a jelenlegihez képest jelentősen eltérő fényviszonyokat a fenék közelében. Ebből egyértelműen következik,hogy a tervezett utánkotrás hidrobiológiailag; nem k

ifogásolható, mivel nem jár káro3 következménnye

l. - A kitermelendő 2,0-2,5 m vastagságú homokos kavicsréteg szürőképessége a 340 m védőtávolság kavicsösazletéhez képest elhanyagolható. A kedvező vizminőség fenntartása érdekében azonban a tavak rekultivációja és a területrendezési tervek összeállítása kapcsán szükséges lesz korlátozó intézkedéseket tenni: - meg kell akadályozni a bányatavak tömeges fürdőzési célú hasznosítását. - A horgászatot korlátozott létszámú, etetés nélküli, korlátozott halállománnyal lehet csak fenntartani, amelyhez rendezett körülményeket kell /szemétgyűjtést, tartályos WC/ kialakítani. - A bányatavak állapotát időszakonként végzett hidrobiológiáivegyészeti vizsgálatokkal célszerű ellenőrizni. - 217 -