A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

A BUDAKALÁSZI KAVICSBÁNYÁK HATÁSA SZENTENDRE DÉLI VÍZBÁZIS VÍZMINŐSÉGÉRE dr. Bankos László - Sajgó Zsolt - Szentirmai Lászlóné Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. BEVEZETÉS A Duna kavicsteraszénak kettős célú - ivóviznyerés és építőipari nyersanyag bányászat - hasznosítása általában nem egyeztethető össze. A cikk egy ilyen kettős hasznosítás lehetőségeit, problémáit mutatja be. A Szentendre és Budapest közötti Duna szakaszon található a DMRV Szentendre déli vizbázisa, ahol a vizmü telepítését megelőzően már kavicsbányászatot folytattak. Korábban a kavicsvagyon könnyen hozzáférhető felső részét termelték ki. A bányatelek teljes igénybevétele után az utánkotrás lehetősége került előtérbe. A vizsgálatok e cél hidrológiai, hidrobiológiái vízminőségi feltételeit, adottságait rögzítették, amelynek elvégzéséhez rendelkezésre állt a KBFI által a viznü hidrogeológiai védőterületének kijelöléséhez készített szakvéleménye. 2. A TERÜLET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A vizsgált kavicsbányák Budapesttől É-i irányban 1,5 km távolságra az M 11 főközlekedési út és a Szentendrei Duna között p található /l. ábra/. E terület a mintegy 10 km nagyságú Budakalászi öblözet része, ahol a jellemző térszíni magasság 104-107 m. Az 1,5 - 2,0 km széles öblözet Ny-i felén települ Budakalász község. A település jelenleg nem csatornázott, a település szennyvizét főleg a talajba szikkasztják. - 2o5 -