A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
ALTNŐDER ANDRÁS–AUJESZKY GÉZA–DEMES ZOLTÁN: Fadd-Bogyiszló térségi tervezett dunaparti vízbázis előzetes vízminőségvédelme
mintegy 11 000 ha. Ebből legnagyobb területen - kb. 4200 ha-on - kukoricát, kb. 3000 ha-on búzát, 900 ha-on napraforgót éa kb. 700 ha-on lucernát termesztenek. A fennmaradó kb. 2200 ha-on további kb. 20 féle növénnyel foglalkoznak. A táblakönyv segítségével, visszamenőleg megtudható az ott folyó tevékenység. A bennük termesztett növények éves vagy éven belüli váltakozása, valamint a velük kapcsolatos egyéb információk és beszerezhetők. Megállapítható volt az, hogy az érintett területen szokványos gazdálkodás folyik különleges termesztési technológiát igénylő növényekkel, mint például a rizs, nem foglalkoznak. A gazdálkodási év októbertől-októberig tart, ami nagyjából azt jelenti, hogy a betakarítás utáni műtrágyázássa l fejeződik be az adott évi tevékenység* Miután a kiszórt műtrágyák hatása csak a következő gazdálkodási évben mutatkozik, ennek tudatában kell az értékelést megtenni. A legnagyobb mennyiségű műtrágyát természetesen a szokványos fajtákból, Nitrogén /II/, Foszfor /P/ és Káli/K/ hatóanyagúakból használnak. Megállapítható, hogy a tervezett vízbázis háttéri területein nitrogén 80-200 kg/ha, foszfor 30-60 kg/ha, kálium 80 kg/ha mennyiségben kerül kiszórásra. A másik szempontunkból lényeges tevékenység a növénytermess; tée vonatkozásában a növényvédősz erek használata. Tapasztalataink szerint a gazdálkodók az ilyen irányú tevékenységük tervezésére errakiképzett szakembert alkalmaznak. Érdemesig egjegyezni, hogy évente megjelenik a növényvédőszerek körét tartalmazó katalógus, amely nemasak a különböző növényekhez ajánlott mennyiségeket, hanem a környezetre, élő szervezetekre gyakorolt hatásukat is tartalmazza. A használt növényvédőszerek hatásuk szerint gyomirtók, gombaölők, rovarölők, csávázok, talajfertőtlenitők, rágcsálóölők, regulátorok és adalékanyagok. - 19o -