A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ALTNŐDER ANDRÁS főelőadása: FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK MINŐSÉGÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

dó - igen fontos szennyező forrást. Megállapították ugyanis, hogy ezek a záporvizek nagyságrenddel nagyobb szennyezőterhelést adnak a befogadónak, mint például a mezőgazdaság. 9. A közutak sikosságmentesitésének /sózásának/ a hatása Ez a csopprt is a közelmúltban különült el a többi szennyezőr forrástól. A vizekre gyakorolt káros hatása egyre érezhetőbb. Csökkentése és elháritása önááló kutatást és elemzést követel. iíem szabad megfeledkezni arról, hogy az emberi tevékenység nemcsal: a felsorolt szennyező forrásokon keresztül juttat káros és mérgező vegyi anyagokat, mikroorganizmusokat a környezetbe, hanem gyakorlatilag minden mérnöki alkotás, minden ipari technológia, minden -működő gép és berendezés valamilyen formában és mértékben kihat a környezetre. Az ember a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a "hidrogeokéniai" körforgásba, melynek hatásait napról-napra jobban érezzük. Gondoljunk csak a légtér széndioxid- és metántartalnának a növekedésére, vagy a savas esőkre, az életfeltételektől megfosztott, felszini vizekre, vagy akár a ragadozó madarak kipusztulására. A szennyező anyagok a levegő-viz-fold közegben, az élő és élettelen anyagokból álló ökoszisztémában ide-oda vándorolnak, kicserélődnek, átalakulnak: globális kölcsönhatások lépnek fel, melynek időbeli lefolyását, következményeit, törvényszerűségeit a tudomány még csak részben tudta feltárni. A szennyező anyagokkal foglálkozó szakcikkek tartalmának az üsszefoglalásához az alábbi önkényes csoportosítást választották: - természetben található anyagok, - 166 -