A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ALTNŐDER ANDRÁS főelőadása: FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK MINŐSÉGÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

tése az előttünk álló négy felszin alatti vizekkel foglalkozó szekcióülés bevezetőjeként: - Az utolsó öt évben elfogadottá vált, hogy felszin alatti ivókészleteink nincsenek biztonságban, sérülékenyek /nem kellően védettek/; minőségük leromolhat, ez sok helyen már be is következett; a minőségromlás rejtetten megy végbe, eredményként jelentkezik; ha bekövetkezett, alig van esély megszüntetésére. - A vizbeszerzőhelyek földtani-hidrogeológiai viszonyaiból kiindulva az a megállapítás tehető, hogy számottevő természetes védettsége csak; a mélyebb fekvésű rétegvizkészletnek van; a többi vizkivételek sérülékeny környezetben vannak; ezek száma meghaladja a 400-at, együttes kapacitásuk pedig a teljes közmüveskapacitásnak a felét. - \ sérülékenység számszerű jellemzése hazánkban ma még nem megoldott, de az bizonyos, hogy más ugyanannak a vizelőfordulásnak a sérülékenysége természetes állapotban és más, ha kitermelés alatt áll. Várható, hogy a sérülékenység számszerűsítése ugyanugy az elérési időn alapul majd, mint ahogyan a védőidomok, védőterületek méretesése. Minősítési kritériumok hiányában egyenlőre sérülékenynek szokás tekinteni azokat a vizelőf ordulásokat, melyek fölött nincs számottevő vastagságban kevéssé vizvezető képződmény. - A ma sérülékenynek tekintett vizbázisolc környezetében mintegy 1200 jelentős potenciális szennyezőforrás van, 3mi?.tt ezeket a vízbázisokat veszélyeztetettnek kell tekintenünk. A vízbázisaink környezetében azonban sen a viz minőségállapotát, sem pedig a szennyezőforrások kárositó, vagy veszélyeztető hatását nem ismerjük kellően. Szert az esetek többségében azt sem tudhatjuk, hogy az említett szennyezőforrások egyáltalán szennyeznek-e; még kevésbé azt, hogy egyenként mennyi szennyezőanyagot - 156 -