A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

VIGH GYULA: A Duna vízminőségének változása a klasszikus kémiai paraméterek alapján

A vízminőség-vizsgálatok végzésének célja, egyrészről az a vizsgálati év folyamán kapott Elérési eredmények értékelése révén a vízminőségi viszonyok különböző térképeken való atatikus szemléltetése, másrészről a vízminőség változás dinamikájának a megismerése. A jelen dolgozat tárgya megvizsgálni, hogy - a törzshálózati mintavételi szelvényekben végzett vizsgálatok eredménye, hogyan jelzi a vízminőség változását, továbbá - az HSZ-10-172/1-83 szabványban előirt módszer alkalmazása esetén a változós megállapításánál milyen kiegészítő szempontok figyelembe vétele szükséges, valamint - egy vizfolyás adott szakaszán, több vizsgálati szelvényére vonatkozó vízminőség változási tendencia hogyan érvényesül. A fenti szempontok vizsgálatához a Duna felső szakaszának alábbi mintavételi szelvényeit választottam ki: - Rajka, vízmérce 1848,4 fkm - Almásneszmély, vlzérce 1751,8 fkm - Budapest, Hagyfelszini Vizmü 1659,0 fkm A rajkai és a budapesti szelvényben heti, az almásneszmélyi szelvényben kétheti gyakorisággal vettek vízmintákat és végezték el a vizsgálatokat. A vízminőség változás vizsgálatához az 1970-1988.közötti időszakban vett vízminták biokémiai oxigénigényének, oldott oxigén, ammónium-, nitrát-, ortofoszfát-, klorid- és szulfátion, valamint az összes oldott anyag tartalmának eredményeit használtam fel. A viz oxigénfogyasztásának vizsgálatához - a vizsgálati módszer megváltozása miatt - csak az 1976-1988.közötti időszak mérési eredményeit lehetett értékelni. A vízminőség változás megállapításához az egyes komponensek szempontjából, alábbiakban felsorolt jellemző vízminőségi értékek vehetők számításba: - 149 -