A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PINTÉR PÉTER–THURNAY BÉLA: Felszíni vizek nukleáris veszélyeztetettsége

veszélyesnek minősített 100 Bq/1 koncentrációtól. 5. } A felszín alatti vizeket nem veszélyeztetik az atomerőművi balesetek. A partiszűrés kielégítő védelmet nyújtott. 6.D A vízellátásért felelős hatóságoknak és szolgáltató üzemeknek feli kell készül niök egy baleseti helyzetben szükséges védelmi intézkedésekre. Időben meg kell kapniok a szükséges információkat és szervezett ellenőrző méréseket kell végézniök a vízbázison, a technológiában és a hálózatban. Rendelkezniük kell megfelelő hatásfokú tisztítás-technológiákkal és szükségví zel1átási 1ehetőségek k el. 7.} A jövőben a vizek radioaktivitását izotóponként kell meghatározni. mert bizonyos, hogy mind a kémiai-technológiai. mind a talajfizikai folyamatokban — a radioaktiv szennyezést szállító kolloid szemcse részecskemérete mellett — fontos szerepe van a szennyező kémiai jellegének. Irodalom A KFKI Sugárvédelmi Főosztályának mérései a csernobili atomerőmű balesetének következtében létrejött sugárzási helyzetről. Cl980.április 28 - junius 12.} — KFKI-1986-42-K PREPRINT A csernobili atomerőmű balesetének sugárzási következményei Magyarországon. — OAB. 1986.julius A csernobili radioaktív levegőszennyezés okozta magyarországi vízszennyezés és a vízügy szervezet védelmi tevékenysége. — OVH, 1980.augusztus ' Vízgazdálkodási tennivalók Csernobil után CDöntéseiőkészítő Javaslat} —VGI, 1987.Január Adott spektrumú radioaktív sugárzás vizekben megengedhető határértéke meghatározásának módszere. VGI. 1988.november Az Északmagyarországi Regionális Vízművek vízellátó rendszereinek nukleáris veszélyeztetettsége. VGI. 1988.december - 132 -