A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PINTÉR PÉTER–THURNAY BÉLA: Felszíni vizek nukleáris veszélyeztetettsége

FELSZÍNI VIZEK NUKLEÁRIS VESZÉLYEZTETETTSÉGE Pintér Péter Vízgazdálkodási Intézet Thürnav péla Vízgazdálkodási Intézet I. Bevezetés Az atomenergia alkalmazásának elterjedésével mesteréges eredetű radioaktív izotópok kerülnek a környezetbe, majd különféle utakon terjedve eljutnak az ember szűkebb sugárbiológiai környezetébe, aminek következtében a lakosságot többlet — a természetesnél nagyobb — sugárterhelés éri. A mesteréges eredetű radioaktív szennyeződés elterjedése üj veszélyt jelent egészségünkre. Az ember és a környezetébe Jutó sugárzó . anyagok kölcsönhatása sokrétű 11. dbral; e kölcsönhatások között jelentős a radioizotóppal szennyezett táplálék — így pl• ivóvíz — fogyasztása okozta belső sugárterhelés. Az atomenergia alkalmazásával járó legnagyobb biólógiai károsítást — közismerten az atomfegyverek bevetése, és az atomfegyverkísérletek okozták. Gondot okozhatnak az atomerőművi balesetek is. A csernobili baleset megmutatta, hogy egy nukleáris ipari baleset a regionális környezeten tül, hontinentdlis méretekben is jelentős radioaktív szennyezést tud okozni. Ez felveti a vízbázisok védelmének szükségességét az ilyen szennyezések ellen. 2. Veszélyforrások A mesterséges eredetű radioaktív izotópok a következő forrásokból származhatnak: — hasadóanyag-termelő Cbánya- és düsító-D üzemek — nukleáris fegyverek Ckísérleti robbantások} — atomerőművek — nukleáris fűtőanyag visszanyerő treprocesszáló] üzemek — izotóplaboratóriumok. A nyolcvanas években ezek közül az atomerőművek jelentik a legáltalánosabb veszélyforrást I2.dbral. A radioaktivitás háromféle úton juthat ki az atomerőműből a környezetbe: a szellőztetés levegőjével, a hűtő- és szennyvizekkel. és a radioaktív hulladékokkal. A levegőt szűrik, a vi - 126 -